Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
66 tott, e 3 hó alatt 400 gyermeket sepert el, a ragály által meglepetteknek csak egy negyede maradt életben.') 1790-ben a magyar tengerparton, jelesen Buccari kerületének egyik kis falujában Skerlievóban egy, ez ideig nem tapasztalt ragályos betegség lépett föl, melyet száj adatok szerint az ekkor tájon bevégzett török háborúból hazatért négy tengerészkatona s velők jött két nö hurcolt be szülőföldére, ezekről terjedt ez uj kór először honfitársaikra, a Skerlievo falubeliekre, ezekről ismét a környék lakóira, éspedig nagy hirtelenséggel, úgy hogy a magyar tengerpart falvaiban 1801-ben már 13,000-en lettek e kór által meglepetve, az összes lakosságnak 34.21. százaléka. A vidék orvosai előtt e ragály akkor tűnt fel, a midőn ily szokatlan hevességgel kezdett terjedni; elkezdték azért azt tanulmány tárgyává tenni s egyértelmüleg a bujakór egyik válfajának tartották s keletkezési helyéről, a falu nevéről, hol elsőben észrevették, Skerlievo kórnak, vagy önnyelvükön Mala 11 i a d i Scherlievo, — M a 1 s i f i 1 i t i c o u 1 c er o s o, — gr óbbig ni betegség, — morbus contagiosus scabioso venereus, — Scabies venerea contagiosa, — nevezték el. Először nevezte el dr. Cambieri János fiumei orvos, ki a páduai orvosi közlönyben ekkoriban 1802-ben első irta le és ismertette meg e bántalmat az orvosi közönséggel. A skerlievo* 2) megegyez a bujakórral ragályos támadásában, idült lefolyásában, örökletegségében, a nyákhártyák és irha kifekélyedéseiben, a fekélyek és széles fiiggö- lyök minőségében, leihelyeiben, a csonthártya és csontok bántalmaiban, végre a higanygyógyitás sikerében; eltér pedig a bujakórtól, mindenelött támadásának módjára 0 L i n z b a u e r. Cod. medic. Hung. 3-ik köt. 1-ső rész. 775. 1. 2) Gyógyászat. 1869. IX-ik évfolyam 50-ik szám. 787. lap. Dr. Poór Imre.
