Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
48 nincs, az „electuarium antipestilentiale“-böl két nehezeket vagy a pulvis alexi-pharmacusból egy port pápafiivizben kell beadni, adjanak még ezenkívül a betegnek egy kanálnyi „acetum antipestilentialét.“ Hol hasmenés, vagy álomra bajiam nincs, ott por, hol ellenben hányás, és nagy nyugtalanság van jelen, ugyszinte a terhes nőknél is, a nyelet előnyösebb. A beteget be kell jól takarni, lélekzetét, mennyire lehet, tartsa vissza, hogy minél gyorsabban lehessen izza- dást előidézni, a mi jő reményre jogosít, födolog a börizza- dást fentartani, s arra ügyelni, hogy az vissza ne verődjék. 5, 6 óránként vagy az electuariumot, vagy a púlv. alexi- pharmacust ismételni kell, mig javulás nem mutatkozik. Izzadás közben a betegnek, néha néha lehet egy kevés gyenge csibelevest, vagy scordiumfü theáját adni. Ha kelevények — bubo — támadnak, azokat cataplasma alexitheriummal melegen mindaddig kell borogatni, mig meg nem érnek, s maguktól ha fel nem fakadnának, kusztorával kell azokat felnyitni, bennéküket jól kinyomni, és tojás sárgájával feleresztett terpentinnel orvosolni. Ha c kelevények sokáig kemények maradnának: felületükre két njnyi szélesen hólyaghuzó tapaszt kell tenni, s úgy felnyitni, s aztán vajjal kent káposztalevelekkel kötözgetni. Ha rósz biizii és kékes-zöld geny mutatkoznék: alexithe- rium kataplasmát kell használni. Rendes italul a betegnek rasura cornu cervi és scorzo- neragyökérböl, mindegyikből két két nehezéket két font vízben addig kell főzni, mig másfél font marad, főzés végével vessenek bele egy citrom belét megmetélve. Megengedhető az ecet és cukorral módjával vegyített forrásvíz is, mit nem szabad hidegen adni. Az ételt a betegtől nem szükség eltiltani, módjával azonban lehet adni az ily betegnek egy kis levest, szarvas szarvkocsonyát, árpa vagy zabitalt. Az itt említett gyógyszerek ezek voltak:
