Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

41 érni nem akar, nem árt érlelni, kenegetvén m o n d o 1 a olajjal. Ha ugyan a szemébe himlő szöknék, galamb szár­nyából egy-egy csep vért gyakran cseppents bele. A 3-ik állapotban, mikor varasodni kezd, és szárad, nem félelmes a dolog, csak hogy még akkor is semmi lius- nemiivel ne éljen, akármint kívánja: hanem eg}Téb levesek­kel, és gyümölcsökkel; ezüst tővel nem árt fakasztani az himlőket, hogy a himlő helye mély ne légyen, s mossák meg babvirág vízzel, vagy gyenge gyökér víz­zel (sigillum salomonis) vagy pedig a tehénganajnak vedd vizét, (aqua omnium florum) s azzal mossad, mely mindennél jobb is.“ Az 1709-dik évben — mint Cserei Mihály Írja histó­riájában — (429. stb. lapokon.) rettenetes hallatlan Ítéletet bocsáta Isten mind Erdélyre, mind Magyarországra: a pusztító döghalált, melyhez hasonló soha Erdélybe nem volt, miólta ember kezdette lakni. Az elmúlt esztendőben Havas alföldében Bukaresten kezdődik a pestis, oda Tö­rökországból jött, s egy nehány ezer ember meghala; onnan Molduvában ment által, valami gyergyai cigányok, kik a kurucok elöl futottak Molduvában, betegen kijövének Gycrgyó Sz. Miklósra, ott meg is halának; egyiknek pok­rócát más cigány gyermek elveszi, benne hál, az is megbe­tegedik, meghal, onnan a többi falusi emberekre is kihat a contagio. A németnek hírével esvén, mindenfelől az utakat bevágatja, s strázsákat állít, hogy senki be ne menjen Gyergvóban, se onnan ki ne jöjjön; de már az előtt egy se­gesvári szöcs, vadbörök vételére ment vala Gyergyóban, s mihelt bazamene Segesvárra; maga elsőben, azután minden háza népe s a szomszédsági is meghalának. A Rabutin re­gimentje vala ott quartélyban, kijőve onnan a táborra. Kii- kiillövárott száliának meg, éjszakára ott Küküllövárott mindjárt elkezdődik a pestis, azután Marosvásárhe­lyen, és az egész Marosszéken, Thorda vármegyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom