Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

szürke hályog, Irlandban a bubor, Brazíliában a börféreg, Indiában a Ganges partjain kolera, Svédhon némely táján torokgyík, Amerikában a sárgaláz, az arabok között a pok- losság stb. honos nyavalyák.

A különböző kóralakoknak ezen földrajzi elhelyezése, eloszlása, ngy ezeknek támadása, mint bizonyos pontokon elterjedése, gyakorisága, szóval e kóralakok történelme mélyen érdekli az orvosi tudományt, melynek feladata azokat tanulmányozni, azoknak ellenállani, vagy megsemmisíteni.

E rövidlctben célunk kimutatni a hazánk földén emberemlékezet óta koronként pusztított ragályos, járványos és tájhonos bántalmakat, hogy láthassa az olvasó, miként hajdan hazánkban is dúltak oly kóralakok, melyek mai napság már megszülitek a haza lakóira nézve félelmesek lenni, s viszont oly kórok léptektől, melyeket orvoselödeink nem ismertek; egyúttal fölemlítjük, hogy a lassan fejlődő tudomány c ragályos és járványos kóroknak miként törekedett időről időre ellene állani, s koronként minő intézkedéseket tett azok csapásainak ellensúlyozására, és e részbeli törekvéseinek lett-é, s minő sikere? . , .

Ha azt állítjuk, hogy hazánkban a járványos és ragályos kórok, több emberéletet vittek áldozatul, mint a legvérengzőbb hadjáratok, állításunkban — mint az olvasó erről e miivecskében meggyőződést szerezhet, — semmi túlzás nincs. Es ha a történelem, mint nevezetes eseményeket följegyzi lapjaira a vérengző hadjáratokat, orvosi tudományunk hazai történelme is kell, hogy megemlítse a járványokat és ragályokat, melyek koronként, hazánk földén felütötték gyászos tanyájukat. Azonban sajnálattal kell kijelentenünk: mikép e tekintetben, krónikairóink felette korlátolt ismerettel bírván, leírásaik, tudósításaik, egyátalá- ban nem szabatosak, de sőt végtelen hiányosak, kivált a régibb időkről, mit egyébiránt az orvostan akkori csecsemő