Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

32

titásokat tett, a hazánkban való tartózkodás idegenekre nézve félelmes lön, s példaszóvá vált, hogy „Magyar- ország a németek sírj a“. Hazai orvosaink e gyilkos járványok s ragályok természetéről, kifejlődéséről, terjedéséről, gyógymódjairól, időről időre igyekeztek magoknak biztos tudomást szerezni, s tett észleleteiket, tapasztalataikat a tudományok oltárán bemutatni, minderről számos értekezést Írtak, melyekről szeretjük hinni, hogy az akkori tudományosság színvonalán állottak; alább fogjak címeiket bemutatni az olvasónak.

^ E munkálatokból az derül ki, hogy az orvosok nagy része, nem véve ki a külföldi tekintélyeket sem, eleinte e járványok és ragályok végokát isten haragjában, a bűnnek büntetésében kereste; s e hit, a had sanyarai és más elemi csapásoktól tulmértékben sújtott nép között gyökeret is vert, melyet századokon keresztül se lehetett aztán a nép fejéből kiverni; még a tisztult nézetű orvostanár Párizpá- pai Ferenc is osztotta e nézetet, mert igy szól orvosi művében (Pax corporis. 1690. VH-dik könyv 323. lap) a pestist illetőleg: „bizony dolog, hogy a mennyiben Istennek ítéleti, egyedül könyörgéssel űzetik ki, és mivel bűnnek büntetése, igaz poenitentiatartást kíván.“

Az orvosok nagy része a pestist először ragálytalan- nak hitte, később azomban kezdték belátni, hogy az csakugyan ragályos, a ragály vivői: lég, viz, ruhanemüek, stb. közvetlen érintkezés a pestises betegekkel; csak a 18-dik század elején fogadtatott el átalánosan azon nézet, hogy a pestis, lég közvetítése által nem ragályoz, hanem csak a betegek, vagy azok ruháinak, holmiainak közvetlen érintése által terjed, s ezek nyomán lettek később szerkesztve a vesztegintézeti szabályrendeletek, fertőzési rendszerek. Általában elfogadtatott azon nézet, hogy a járványok legfontosabb okai, a körlégben, időjárás szokatlanságában, talajviszonyokban, stb. rejlenek, s igen szerették az orvosok