Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)

28

utolsó veszedelmének. (Köleséri S. Auraria Romano Dacica. 139. lap.)

1608-ban Bátori Gábor kormányzata alatt Erdélyor- szágban újra ragályos nyavalyák dúltak.')

1613-ban Pozsonyban pestis dúlt, melynek emlékére Szent Háromság oszlopa néven a polgárság emlékoszlopot emelt.* 2)

1620- ban Betlen Gábor seregében a morvák és slé- ziaiak dög miatt nagyon halának Pozsonynál, ugyannyira, hogy el sem győzik vala temetni őket.3)

1621- ben az egész országban pestis pusztított, csak az egy Debrecenben 2000-en haltak el benne.4)

1622- ben „éhség és döghalál hallatlan szörnyű nagy vala, a minémü ennek előtte, talán soha Magyarországban nem volt, kit az ö iszonyúságának szörnyűsége miatt le se merek Írni, mert nem is hinnék el az utánnunk következendő emberek“ írja Pethö Gergely magyar krónikájában.5)

1624-ben a döghalál ismét megújulván, Debrecenben megint nagy pusztítást okozott; e pestis dúlt folyvást még az 1625 és 1626-dik évben is, a császári hadsereg Nagy- Szombatnál döghalál miatt 25,000-et veszite a németekben.6)

1628. Pécsett és a szomszéd helyeken uralkodik rettenetes döghalál mindszent napjától fogva Sz. Gergely napjáig.7)

1632-ben Pozsony, és Nagy Szombat vidékén pestis uralkodott.8)

9 Budapesti szemle. XX-ik fűzet. 18. lap.

2) Pozsony és környéke. 1865. 99. lap.

J*) P e t h ő G e r g e 1 y. Magyar Krónika. 192. lap.

4) Szűcs István. Debrecen város történelme, 1. köt. 259. 1.

5) Pethö Gergely. Magyar Krónika. 201. lap.

6) Szűcs István. Debrecen város történ. 1. köt. 259. lap.

6) Pethö Gergely, Magyar Krónika. 208. lap.

7) Pethö Gergely. Magyar Krónika. 300. lap.

9 Századok. 1871. Y-ík évfolyam. 3-ik füzet. 190 lap.