Fekete Lajos dr.: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme (Debreczen, 1874)
19 Megemlítjük itt. hogy a siily — scorbut — is ez idö- íájon, a 15-dik század utónegyedében, 1486-ban mutatkozott először járvány alakjában Európában, melyről Gregorius Fabricius 1486-diki annalisában ezeket jegyezte föl: „grassatus est hoc anno novus et inauditus in his terris morbus, quem nautae Saxoniae vocant „den Scharbok“ qui est inflammatio in membris partium carnosarum, cui quo celerius adhibetur medicina, eo citius malum exstingvitur, sin paullo tardior, accedit mora, sequitur membri adfecti mortificatio, quam graeci spliacaelum dicunt. Nam caro ab ossibus defluit, et continua quoque a lue corrumpuntur. Fuit idem morbus contagiosus multorum mortalium gravi periculo.“ 1508. ós 1509-ben hazánkban pestis pusztított, különötudo inter mortales detecta, cui nec nomen, ncc remedia noverant medici.“ Vannakirók, kik állítják, hogy e kór a héberekés mórok között rég honos betegség volt, és midőn katholikus Ferdinánd a mórokat Spanyol honból kiűzte, terjedt el járványosán egyéb országokra, a mi valószínű. — Vannak ismét — mint Astruc — kik amerikai eredetűnek tartják a syphilist, állitván, hogy az délamerikai kór, s a havi tisztulás erős, csípős természetéből fajult el; Girtanner pedig még tovább megy, ő szerinte e venusi méreg a nemi részeket megszűrt amerikai „pulex penetrans“ fekélyeiből eredt, mert úgymond, az amerikai tüzes természetű s véralkatu bujanők, az euró pai fehér embereket meglátva, felettébb való nemi izgalomba jöttek, és lomha véralkatu férjeiknek nemcsak szerelmi bájitalokat nyújtottak hanem hogy füzeiket még jobban éleszszék az elhálásra, férjeik ne mi részeire ily rovart alkalmaztak, mely csípése által aphroditiacus szerré vált, — De hogy egyik itt említett nézet sem áll, azaz, hogy a bujakór őseredetű, az emberiséggel egykorú, a nemi élvekben kicsapongásnak büntető következménye, a történelmet, és pedig a klassikusok királyát a bibliát veszszük bizonyságul, melyből olvassuk, hogy Mózes már ismerte a takárt (magfolyvást,) annak ragályos voltát; Hyppokrates, Celsus, Juvenalis, Galen iratai említik az ulcera maligna genitalium, condi- loma, rhagades, vulvae exulcerationes, phymosis, paraphimosis nevű kóros állapotait a nemi részeknek. Avagy nem syphilis volt-e ez? 2*
