Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

28. §. A gyógytan a Scholastikusok kezében

77

10,000 aranyat kapott orvosi díjfejében. — Thaddeus és tanítványai, mint a pápa kegyencei, sok szabadalmakban részesültek.

Abanói Péter, 1250, Villanovai Arnold, a 13-ik század közepén élt tudós orvosiró és elhiresült alchy- mista, ki a szürke higanykenőcsöt fedezte fel s hozta be használatba; a boriéi és illő olajok destillatiójára is ő tanította meg az orvosokat.

Din us Garbo, 1320, ki vizsgálatokat tett a felett, ha vájjon a lélek — mely az apa ondójával jut a méhbe, csak az apa szivéből, avagy egyszersmind annak egyébb tagjaiból is származik-e? és vájjon az rögtön bir-e mindjárt ön- tudati képességgel, avagy nem ?... A britt származású G a d- desden János, ugyan e korban a ,,rosa anglicana“ írója, durva empirikus, ki a pálinkát egyetemes, minden betegségellen hasznos szernek tartotta és alkalmazta, ki a sertés- ganajt mint vérfolyás ellen a leghathatósabb szert ajánlja.

A gyógytannak ily szerencsétlen irányt vett állapotában is akadtak időközönként egyes tisztult nézetű mivelői, kik az irányt, melyben haladni kellene, legalább kijelölök. Ilyen volt a hires ferenci szerzetes Baco Roger Oxfordban, 1216 — 1296, a nagy természetbúvár az optika meg a I a- p it ója (a szemüvegek használatát föltalálta), ki nyíltan kimondotta s hirdette, hogy a scholastikusok tana helyett Aristotelest és a nagy természetet kell tanulmányozni, mely állításáért 10 évi börtönre Ítéltetett s ott halt meg.

Némi lendületet adott a gyógytannak IX. Lajos frank király udvari sebésze Pitard , 1260 —1278, ki a párizsi sebészeket összegyüjtvén, azokból egy testületet alkotott „Collegium Chirurgorum parisiense“ név alatt, de a mely rövid életű lett, mert az orvosokkal civódásba keveredvén feloszlattatott.