Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
23. §. Galenus és a gyógyászat az ő korában
54 „num auctoritate consecuti sunt, privilegia, immunitatesque „frui hac praerogativa praecipimus, ut universi, qui in sacro „palatio inter archiatros militarunt, cum comitivam primi „ordinis, vel secundi adepti fuerint, aut majoris gradum „dignitatis ascenderint, nulla municipali, nulla curialium „conventione vexentur, seu indepta administratione, seu „accepta testimoniali meruerint missionem, sint ab omni „functione, omnibusque muneribus publicis immunes! nec „eorum domus ubicunque positae militem seu judicem suscipiant hospitandum. Quae omnia in filiis etiam eorum et „conjugibus illibata praecipimus custodiri.“ §. 23. G-alenus és a gyógyászat az ő korában. Századok hosszú álma után elvégre találkozott egy lángész, kiben ismét föltámadott a nagy Hippokrates szelleme halottaiból; e lángész ki tüzoszlop gyanánt világitó fénynyel járt kortársai előtt, a görög pergamosi Claudius Galenus volt, született Kr. után 131 évvel; gondos nevelésben részesülvén, az orvosi pályára adta magát, tanulmányait először hazájában Pergamosban kezdette, majd Smyrnában, Korinthusban és végre .Alexandriában, a tudományok tűzhelyénél végezte, kedvenc szakmájára a bonctanra különös figyelmet fordita. De minthogy a római törvények — melyek az élők legyilkoltatását nem tiltották — a hóit tetemeket boncoltatni nem engedék, tudományát majmokon volt kénytelen gyakorolni; ámbár irataiból úgy látszik : hogy fölboncolt emberi testet is látott Alexandriában. (Először Marcus Aurelius német hadjáratában boncoltak a római orvosok emberi hullát.) Alapos tudománya korán hirt nevet
