Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
16. §. A tapasztalati iskola s hívei
36 által a kőmetszés, melyet eddigelé kötelességszerűleg az úgynevezett „kőmetszők“ gyakoroltak, tudományosan képzett orvosok keze közzé került. A sebészet lehető virágzatban volt az alexandriai orvosok kezében, a ficamok helyreigazítására, úgyszintén a csonttörések gyógyítására is mesterséges szerkezetű gépeket alkalmaztak. Az alexandriai iskola Erasistratus elveihez sokáig vakon ragaszkodott, abból semmit el nem hagyva, de hozzá sem is téve, semmi felfedezést nem tett a gyógytan mezején; erejét üres szószaporitásokra, haszontalan gyanitmányok felállítására, szófejtegetésekre, szőrszálhasogatásokra pazarolván, süjjedésnek, hanyatlásnak indúlt, mig végre az arabok betörésekor megsemmisittetett. §• 16. A tapasztalati iskola s hi vei. Bár az orvostan ez időszerént még csecsemő korát élte, az orvosok már is elkezdettek különböző nézeteikben egymástól messze eltérő pártokra oszolni a tudománynak nem kevés kárára. így alakult mindjárt a dogmatikusokkal ellenes tapasztalati iskola, az úgynevezett empyrikusok felekezete a Herophilus iskolájából, melynek alapitója a khoszi Philinus volt Kr. előtt 280 évvel. Az empyrikusok — mint magukat nevezni szerették, minden bonctani, élettani ismereteket megvetve, csak azokat fogadák el, melyeket a tapasztalat szentesített. A fonalat, hol Philinus elhagyá, utána az alexandriai Szerapion Kr. előtt 270 vévé föl, kiről ugyan nem tudunk egyebet, mint azt, hogy a legkülöncebb volt a gyógyszerek alkalmazásé-
