Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
9. §. A gyógytan Hippokrates előtőt a Görögöknél
14 de legalább azt engedik gyanittatni, hogy a régi templomokban hasonló alakban tétettek a feliratok. §. 9. A gyógytan Hippokrates előtt a Görögöknél. A görögöknél a gyógy ászát r ól mint tudományról Kr. előtt mintegy öt századdal történik csak említés. Ez időben már jól szervezett orvosi tanodákat találunk a helléneknél Kyrenében, Rhódoszban, Khószban, Knidószban. Eskuláp templomának papjai, az úgynevezett Asklepiadok voltak a görögöknél a gyógytan legelső mivelői, kik a gyakorlatot saját templomukban űzték, ide hozták hozzájuk a betegeket messze földről. Eskuláp- nak ily templomai voltak — hol egyszersmind orvosi hirre kapott papi tanodák léteztek — Kyrenében, Khószban, Rhódoszban, Knidószban. A helléneknél is tehát, mint egyébb népeknél, a papok orvosoltak, és az ily papoknak családai, kikre örökségi hagyományképp szállottak a családot kizárólag illető gyógyászati ismeretek, — kik az ily tapasztalat által gyűjtött ismeretkincseket, — mint a megtiszteltetés és nyerészkedés forrásait, féltékeny titkolódzással őrizték, firó] fira hagyományozva azt. Idők folytán az asklepiadok mellett akrótoni és ky- renei lakosok tűntek föl mint elhiresült orvosok, amazok a krótoni olajat mint hajtószert találták föl, emezek pedig kik bűbájosok hírében állottak — a Kyrene körül nagy mennyiségben termő hunyor — helleborus — gyógyerejét fedezték föl. ük a feloszlott Pythagorásféle szövetség tagjai voltak, s mint szabad természetvizsgálók lakában keresték föl a beteget, ki akarván ez által mintegy venni a gyó-
