Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
44. §. Toldalék - Az orvosok Magyarországban
193 jába visszajött, hol Sáros - Patakon tanárrá és lelkészszé választatott el, mely minőségben halt is meg hirtelen üszkös vérhasban 46 éves korában. Magyar nyelven irt négy könyvet a „seb gyógyítás mesterségéről“, de melyek vagy elvesztek, vagy kéziratban maradtak. Jordan Tamás (1539—1585), kolosvári születésű, tanult a bolognai, páduai, páviai, római és bécsi egyetemekben, korának nagyhírű ovosa, Miksa császárnak és királynak udvari orvosa, s a császári udvarnál közkedvességet nyert tudós; maradt fönn egy latin nyelven írott műve: „de lue pannonica“ hagymázt, vagy talán a csömört érti-e inkább e kór elnevezés alatt, nem tűnik ki eléggé irataiból. Joannes Sambucus vagy Zsámboki János (1531 — 1584), Miksa és Rudolf császárok főorvosa, nagyhírű nyelvtudós és történetiró. Bauzner Sebestyén „artium liberalium magister et doctor medicinae“, brassói orvos 1550, irt egy értekezést a „dög hal ál ró 1“. Ki r Pál 1550-ben brassói orvos és tanár, hol a bölcseletet és természettant tanította, fennmaradt művei : „sanitatis studium ad imitationem Aph őriz morum compositum“ — és „A1 imentorum vires breviter et ordine alphabet h ico positae 1551.“ Hunyadi Ferencz (1580 — 90), Báthori Zsigmond erdélyi fejdelem testorvosa, találékony eszű s tréfás orvos, történetileg hires arról : hogy midőn Báthori Sinan basa ellen hadjáratra készült, azt hiresztelte el magáról, mikép ő tud oly orvosi szert készíteni, mellyet ha valaki használ, azt a csatagolyó nem találandja; e hir a fejdelemnek is tudomására esvén, tüstént hivatja orvosát, ki még ura előtt is bizonynyal állitja : hogy ő valójában ily csúda szert talált fel. A fejdelem már ekkor útban volt táborával Sinán ellen, 13
