Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)

8. §. A gyógytan a Görögöknél

11 A tölgyfagyöngy átalános gyógyszerük volt a gallusok- nak, különösen mindennemű méregnek ellenszere gyanánt tartatott; s forrázat alakjában meggyógyitá a magtalanságot; e szerrel a druidák nagyszerű kereskedést űztek, melynek árulása kimeríthetetlen jövedelmi forrása lehetett e papiorvosi rendnek. A tölgyfagyöngynek titkos erejében vetett hit a közép­korban is fent maradt a népnél, és az orvosoknál; nem rég múlt el az idő! midőn még lepárolt vize nagy szerepet vitt a gyógytárakban. A múlt század némely hires orvosai mint Boerhaave, VanSwieten, De Haen sikerrel használták ideges bajokban, de most már felhagytak vele. E növények levelei s keserű enyves bogyói nem cse­kély összehúzó erővel bírnak. — Egyébbiránt a tölgyfa­gyöngy éppen nem különbözik a többi növényeken támadó gyöngytől. §. 8. A gyógytan a Görögöknél. A klassikai iniveltséggel biró görögöknél a hitrege sze­rint Khiron volt a legelső orvos, ki sokakat megtanított a gyógy fűvek használatára; tanítványai közzüi leghíresebb volt A eskü lap, ki oly sok halottat támaszta föl tudo­mánya erejével : hogy Plútó, az alvilági isten, kényszerülve volt őt az istenek atyjánál Jupiternél bepanaszolni, ki Esku- lápot villámmal sújtá le. Eskuláp később isten gyanánt tisz- teltetett a görög nép által, még pedig mint a gyógyászat istene. A hitrege szerint Eskuláp, Apolló a gyógytan istene és Koronisz nympha fia volt, ki azért jött e földre, hogy a bete­geket gyógyítsa. A mythosz regéi szerint egy pásztor kecs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom