Fekete Lajos: A gyógytan története rövid kivonatban (Pest, 1864)
5. §. A gyógytan az Egyptúsiaknál
6 annak, kinek — mert e gyógymódtól eltérni mert — gyógyítás balul ütött ki, az rettenetes halállal lakolt!... igy Írva találjuk : miképp Nagy Sándor orvosa — mert óra meghalt, s azt meggyógyítani nem birta, — keresztre feszittetett. A történelem tanúsága szerént az európai orvostan bölcsője Egyptom volt! innen áradtak szét az ismeretek a többi népek közzé, ezektől tanulták el a phoeniciaiak, a köztök lakott héberek, s később a görögök is. Egyptomban a gyógytannak kizárólagos birtokosai a papok voltak, a hullák bebalzsamozása, az allövetek, hashajtók, hánytató szerek, dörzsölések — frictiones — és fürdők alkalmazása mind az egyptusi papok találmányai!... Herodot és Diodorus Siculus történetírók állítása szerint kötelezve volt törvény és vallás által minden egyptusi, gyomrát havonként bárom egymásután következő napon át tisztítani egésségi szempontból. Nem teszek célellenes munkát — ha itt előfordulván a holttestek bebalzsamozása, annak módját leirom, a mint azt Herodot a nagyhírű görög történész emlékezetben hagyta. „Mindenek előtt részint görbe vassal — igy ir az idézett történetíró — részint fűszerek betöltésével az agyvelőt az orrlikakon át kiszedik; ezután éles aethiópiai kővel az ágyékokat fölnyitván, a beleket kiveszik, s miután belülről a hasrészeket pálmaborral kimosták, újra össze dörzsölt illatszerekkel kitisztítják, továbbá porrá tört myrrhát, kassiát, és más illatszereket rakván bele, az ágyékokat összevarrják, . 5. A gyógytan az Egyptusiaknál.
