Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)

Dr. Parassin József: A népbetegségek elleni védekezés

97 A kórforma átvihetőségének a kérdése sem esik egybe a gümős virus megismerésének idejével. Hogy a phthisis fertőző, contagiosus bántalom, azt már Galenus és Aristoteles is hinni akarják. Később ez a hit mind öntudatosabb és biztosabb, annyira, hogy száz évvel a gümőbacillus megismerése előtt, már 1782-ben a nápolyi trónról csalhatatlan dogmaként hangzik el a phthisis ragályozó volta. Szigorú rendszabályo­kat tesz kötelezővé a phthisissel kapcsolatban. E rendszabá­lyokban hangzik el az a parancs, hogy elhalt tüdővészesek ruhái, ágyai és ágyneműi elégetendők. Mikor pedig 1865 decem­ber 4-én a párisi tudományos akadémián Villemin a gümő átolthatóságáról az első közlését bocsátja világgá, mikor a gümős bántalmakat specifikus affekciók okozatának jelenti ki, az egész tudományos világban óriási visszhangot támaszt. Koch Róbert világraszóló felfedezése 1882-ben már csak a biztos tudás és ismeret koronáját tette a sok évszázados sejtésre. Hogy a bántalom emberről-emberre terjed, mint empirikus tétel már régmúlt időkben született ; hogy a bántalom fertő- zetének főforrása a tüdőbeteg ember, az Koch zsenijének tudományos kinyilatkoztatása. Ma tudjuk, hogy a Koch-bacillust a tüdővészes beteg közvetlen közelségében kell keresnünk, vagyis, hogy a gümő­bacillus nem mindenütt előforduló. De viszont a tuberkulózis endemiológiája és szociálpathológiája szempontjából mégis ubiquitariusnak kell tekintenünk. És pedig azért, mert szo­ciális viszonyaink annyira halmozzák a fertőzési alkalmakat, annyira közelségébe férkőztetik mindenkinek a betegség bak­teriológiai okát. A gümőbacillusok szétszóródása a gümős tüdőbeteg köz­vetlen közelségében a legintenzívebb. A fertőzés veszedelme itt a legnagyobb. De azt a felfogást, hogy az állati gümőkórt, főleg a szarvasmarha gyöngykórját, a tuberkulózis terjesz­tése szempontjából csak alárendelt jelentőségűnek tarthatjuk, ma már nem lehet vallani. Az újabb vizsgálatok kétségtelenül beigazolták a legkülönbözőbb állatfajok tuberkulózisát s ki­mutatták az egyes állatfajokra jellegzetesen alkalmazkodott bacillus-typusokat. így a typus humánuson és typus bovi- nuson kívül megkülönböztethetjük a madarak magasabb hőmérsékéhez alkalmazkodott typus gallinaceust és a hideg- vérűekben, hüllőkben ismeretes tbc.-bacillust. E két utóbbi az emberre veszedelmet nem jelent. Ellenben a szarvasmarha rgyöngykór-bacillusa, a typus bovinus, az emberi tuberkulózis 7 A hatósági orvos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom