Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Pap Géza: A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás
takarékosság, a rendelkezésre álló fedezet észszerű felhasználásának szempontjai érvényesüljenek. A betegségi biztosítás járulékait a törvény általában abban a mértékben állapítja meg, hogy abban a tervbevett segélyezések költségei fedezetet nyerjenek. Nálunk a törvény a betegségi biztosítási járulékoknak minimumát az átlagos napibérek 2%-ában, maximumát pedig 4%-ban határozta meg, azóta azonban a segélyek fokozatos fejlesztése szükségessé tette a járulékok emelését is ; törvényerejű kormány- rendelet szerint a betegségi biztosítási járulékok most az átlagos napibérek 6%-át teszik. A járulékok számíthatók a tényleges bérek alapján, de gyakori az a nálunk is elfogadott rendszer, amely szerint a biztosítottakat bérük nagyságához képest napibérosztályokba sorozzák és a járulékot a minden egyes osztályra megállapított átlagos napibérek alapján számítják ki. A megoldás gyakorlati célszerűség kérdése; a kiszámítást egyszerűbbnek tartják, ha mind a járulékokat, mind a készpénzben adott segélyeket a sablonszerűén előre megállapítható és meg is állapított tételekben lehet előírnia A betegségi biztosítás segélyei a tulajdonképpeni betegségi biztosítási segélyeken felül felölelik az anyasági biztosítás segélyeit is, sőt bizonyos korlátolt mértékben halál esetére szóló biztosítást is foglalnak magukban a temetkezési költség megállapításával. A segélyek két irányban szolgálják a biztosítás célját. Egyfelől ugyanis kell, hogy lehetőleg mindent adjanak, ami a betegség vagy anyaság következtében keresetképtelen biztosított egészségének és keresetképességének helyreállítása céljából szükséges, másfelől pedig kell, hogy a betegség vagy anyaság okából bekövetkező keresetképtelenség tartamára az elvesztett kereset helyett megélhetési lehetőséget nyújtsanak. Az említett helyreállítási célt szolgálja az orvosi, szükség esetén kórházi gyógykezelés, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz, a gyógyvíz, a gyógyfürdő, anyaság esetében a szülészeti támogatás és a netán szükséges orvosi gyógykezelés. Az elvesztett kereset pótlására pedig betegség esetében a táppénz, anyaság esetében a terhességi és a gyermekágyi segély szolgál. Az anyasági biztosítás csecsemő- védelmi céljainak szolgálatában áll az úgynevezett szoptatási segély, amely a csecsemők fenntartása érdekében elsősorban ajánlatos anyatejjel való táplálás előmozdítása végett pénzbeli vagy esetleg megfelelő csecsemőtápszer alakjában
