Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Pap Géza: A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás
86 ügyi intézmény létesül, előnyösen kiegyenlíttetnek a városi tömörülés hátrányos következményei, végül eljut a gyógyító orvos nemcsak a városokba, de az emberektől lakott minden zugba is, ami az orvoskérdés helyes megoldásához is hozzájárul, az orvosok működési körének decentralizációja következtében. II. Betegségi biztosítás. A betegségi biztosítási kötelezettség nálunk általában kiterjed az iparban, a kereskedelemben, a forgalomban foglalkozó munkavállalókra, még pedig a munkásokra, segédekre és tanoncokra és azokra, akik ezekhez hasonló állásban vannak, munkabérük nagyságára való tekintet nélkül, az alkalmazottakra pedig, amilyenek a magántisztviselők, a kereskedősegédek, a művezetők és egyéb, hasonló állásban levők, bizonyos bérhatárig. Ugyancsak bérbatárra való tekintet nélkül betegségi biztosításra kötelezettek a háztartási alkalmazottak is. Az alkalmazottaknál irányadó bérbatár az 1907 : XIX. t.-e. szerint évi 2400 korona, illetőleg napi 8 korona, amely határ azonban a pénzérték változásával módosult, illetőleg a pénz értékének csökkenésével fokozatosan emelni kellett a bérhatárösszeg névértékét, ami jelenleg évi 24 milliót, illetőleg napi 80.000 koronát tesz ki. Minden egyes munkavállaló biztosítási kötelezettsége létrejön a biztosításra kötelezett üzemben vagy foglalkozásban való munkaviszony megkezdésével és fennáll a munka- viszony megszűnésének időpontjáig. A biztosítási jogviszony a munkaviszony megszűnésén túl is meghosszabbítható, ha a biztosított biztosításának fenntartását a járulékok önkéntes továbbfizetése útján gyakorolni kívánja. Ily önkéntes tovább- fizetésre azonban csak azok a biztosítottak jogosultak, akik a munkaviszonyból való kilépésük után foglalkozás nélkül maradnak vagy pedig olyan alkalmazási viszonyba lépnek, amelynek alapján biztosítási kötelezettség alá nem esnek. A biztosítási kötelezettségnek a munkaviszonyhoz fűződő okszerű kapcsolata folytán a biztosítás létrejöttéhez semmi egyéb jogalkotó tény nem szükséges. Igaz, hogy a munkaadók kötelesek biztosításra kötelezett alkalmazottaikat a munkásbiztosító pénztárnál bejelenteni. A munkás, illetőleg az alkalmazott azonban a bejelentés elmulasztása esetében is biztosítva van, mert a bejelentésnek pusztán az a célja,
