Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Pap Géza: A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás
84 rokkantság, anyaság, szülés, rossz konjunktúra), vagy ha bizonyos is (halál), mégis bizonytalan, hogy az mikor és mily körülmények között fog bekövetkezni. Másfelől mindezek a biztosítási ágak csak pénzben értékelhető vagyoni szükségletek kiegyenlítéséről gondoskodnak és nem feladatuk, de nem is lehet az, hogy kárpótoljanak azokért az elmaradt lehetőségekért, az életnek azokért az elvesztett örömeiért, azért az elvesztett belső megnyugvásért, amelyeket a szervezetnek fájdalmaktól és az életműködés zavaraitól mentes állapota, az egyéniség teljes kifejtésére képesítő létérzet az egészséges és ép embernek megad. A kötelezettség elve, amely a társadalmi biztosításnak egyik sarkpontja, e biztosítás rendszerében több^vonatkozás- ban érvényesül. Azonfelül ugyanis, hogy a törvény a biztosítási kötelezettséget bizonyos foglalkozási körökre és bizonyos biztosítási ágak tekintetében megállapítja, a törvény tovább- menő kötelező szabályokat is állíthat fel, pontosan megszabva a teljesítendő szolgáltatások nemeit, módját és mértékét, úgyszintén a fedezet módját és mértékét is. Kötelező szabályt állíthat fel továbbá abban a tekintetben is, hogy a kötelező biztosítás feladatait általában vagy egyes ágaiban külön- külön mely intézetek lássák el. A kötelező biztosítás nálunk ezidőszerint — nem számítva általában a közszolgálati alkalmazottaknak és az ügyvédeknek kötelező nyugdíjbiztosítását — csak a betegségi és a baleseti biztosítási ágban áll fenn, amelyhez a nálunk még mindig érvényben levő osztrák bányatörvényben gyökerező és a gyakorlatban általában érvényesülő bányamunkás- nyugbérbiztosítás járul. Ehelyütt külön is rá kell mutatni arra, hogy a társadalmi biztosításra általában még mindig alkalmaztatni szokott »munkásbiztosítás« nem megfelelő megjelölést képvisel. A történeti kifejlődés előzményeiben gyökerezik, hogy a kötelező biztosítás kezdetben és elsősorban a bérmunkások foglalkozási körében látott napvilágot és a kötelező biztosítás szervezésének kezdeti szakán rendszerint csak ezekre gondoltak. Ez az alapgondolat az idők folyamán mindinkább bővült és kiterjedt azokra az alkalmazottakra, akik szellemi munka végzésére vállalkoznak; ezidőszerint pedig mind erősebb már az irányzat arra vonatkozólag, hogy azok is, akik nem másnak szolgálatában teljesített munka, hanem önálló vállalkozás alapján, de kizárólag vagy túlnyomórészben keresményükből