Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Pap Géza: A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás
S2 a biztosításnak az az ága, amely a résztvevők önkéntes elhatározásából, szabad szerződésük alapján keletkezik. Az; utóbbi a jog, a törvény kötelező rendelkezésének köszöni létezését, mert általában oly szükségletek kielégítéséről gondoskodik, amelyeknek tényleges kielégítése valamely szempontból az egész társadalomnak, magának az államnak figyelmen kívül nem hagyható érdeke. így pl. ha valamely országban a gazdasági életnek alapja az állattenyésztés, könnyen elfogadásra találhat az a felfogás, hogy az állattartók kötelező biztosítás alá helyeztessenek, abból a közérdekből, hogy az elhullott vagy a selejtesség vagy betegség okából kiküszöbölt állatokért a tulajdonos feltétlenül kártérítést kapjon, avégett, hogy az ország állatállományának minősége lehetőleg magas színvonalon legyen megtartható. Hasonlókép elgondolható a kötelező biztosítás városi területeken az épületek tűzbiztosítása szempontjából, avégett, hogy tűzkár esetében a leégett épületek helyreállítása fennakadás nélkül biztosítva legyen. Mindezeken felül azonban a kötelező biztosításnak legfontosabb és legjobban kiemelkedő, egyszersmind pedig a mai kor társadalmi életében legmélyebben begyökerezett hajtása az úgynevezett szociális vagy társadalmi biztosítás. E biztosítás a kötelező biztosításnak az az ága, amely a kizárólag vagy túlnyomórészben munkakeresményükből élő társadalmi osztályok tagjainak vagyoni szükségletét kiegyenlíteni hivatott, ama véletlen események bekövetkezésével kapcsolatban, amelyek őket kereső munkájuk teljesítésében egészen vagy részben gátolják. Mindazok az elemek, amelyeket a biztosításnak általános fogalmi kellékei gyanánt megjelöltünk, feltalálhatok a szociális biztosítás fogalmi körében is. A társadalmi biztosításban is több gazdasági alany közreműködésével találkozunk. A közreműködést gyakorolhatják vagy maguk a biztosítottak, vagy velük együtt vagy nélkülük munkaadóik, úgyszintén ővelük, vagy munkaadóikkal együtt közreműködhetik az állam vagy más társadalmi szervezet, pl. a város, a törvény- hatóság. A lényeg ebben a vonatkozásban mindenesetre a közreműködők többessége. így pl. nem beszélhetünk társadalmi biztosításról abban az esetben, ha maga az állam közjövedelmeiből fedezi törvény szerint az aggoknak vagy a rokkantaknak ellátását. Ez közsegélyezés, de nem biztosítás. Ellenben nem változtat a társadalmi biztosításnak ezen a jellegén az a körülmény, amely szerint a terheknek pénzbeli
