Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Hammer Dezső: A fertőtlenítés módjai, a fertőtlenítő intézet berendezése és működése
79’ fertőtlenítés folytán azonban gyorsabban romlik s ruha, tehát a fertőtlenítőknek munkaruhát kell adni. Ezen ruhák mosására, valamint a megfigyelő intézet és a tanfolyamhallgatók által elhasznált fehérneműek, illetőleg ágyneműek mosására mosókonyha fenntartása szükséges. A mosókonyha szintén fertőzött és tiszta oldalra oszlik. A fertőzött oldalról lúgos vízben való áztatás és teknőben mosás után a ruha- neműek a forralógépen keresztül kerülnek át a tiszta oldalra. A gépek, kocsik s egyéb felszerelési tárgyak apróbb és sokszor előforduló hibáinak gyors kijavítására házi műhelyekkel, a felszerelések gondos kezelésére pedig raktárakkal gépkocsiszínekkel stb. van kiegészítve a fertőtlenítő intézet berendezése. A fertőtlenítő intézetet éppen úgy, mint a mentői, vagy tűzoltói intézményt állandó készenlétre kell berendezni. Az ilyen intézményeknek nemcsak a legszomorúbb, sok halált vagy kárt okozó balesetek szanálására, hanem — amcny- nyire lehet — azok megelőzésére kell berendezve lenniök. Természetes az, hogy az ilyen intézmények fenntartása tetemes költségeket okoz, azonban ezen költségeknek kamatját a gyermekkori betegségeknek és a halandóságnak csökkenése és az adózó alanyok számának szaporodása az államnak meghozza. Minthogy a fertőtlenítői intézmények létesítése és fenntartása tekintetében az államkincstár a községekkel együtt fele-fele részben terhelt, viszont az adóalanyok szaporodása teljesen az állam, az emberközösség javára esik, az emberközösségnek, az államnak érdeke, hogy a fertőtlenítői intézmények szaporodjanak. Ilyenformán Magyarországban — ahol voltaképpen a budapesti az egyetlen fertőtlenítői intézmény — ilyen intézmények felállítását, szaporítását szorgalmazni kell.
