Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
39 a naptári évet és az életévet és ezekre (később évről-évre a túlélőktől kiszámítottakra) vonatkoztatják a legközelebbi életszakaszok halálozását. A halálozási táblák segítségével két fontos adatot tudunk kiszámítani : egy korcsoportnak a középélettartamát és a valószínű élettartamát. Pl. újszülötteknél 43 év, 4 éveseknél már 53 év ; kb. az emberek fele megéri a 40 esztendőt, Vs-a a 60 esztendőt és nem egészen Vs-e a 70 esztendőt. A középélettartam mutatja az átlagos kilátást egy bizonyos kor elérésére, vagyis hogy hány évi életre van még kilátása valakinek, ha bizonyos kort elért, ezt úgy számítjuk ki a táblából, ha a következő évek túlélő egyéneinek az összegét elosztjuk a számítás-kiindulási esztendőben élők számával. A valószínű élettartamot megkapjuk, ha a kiindulási évben élők fele meghalt. Újabban ezekkel a fogalmakkal nem elégszenek meg n biológusok. A halál biológiai jelentősége az életműködés megszűnésében áll, amely bizonyos idő múltán úgyszólván magától bekövetkezik ; azt, hogy az egyes élő szervezetek élettartama meddig terjed, sokan és sokféle módon próbálták előre kiszámítani — eddigelé kevés sikerrel. Minthogy Flourens-nak az a törvénye, hogy az élettartam n csontváz teljes kifejlődésének az ötszöröse, nem bizonyult általános érvényűnek, más utakat kerestek ; Rubner az anyagcsere energiájából próbálta az élettartamot meghatározni s a serdülő korszak befejeztével a felnőtt állati szervezet energia- fogyasztását tette tanulmány tárgyává. Kiszámította a testsúly és az élettartam figyelembevételével, hogy hány kilogramm testanyagot cserélt ki a felnőtt szervezet a halál bekövetkeztéig. Az eredmény azt mutatja, hogy az embernek a legnagyobb az energiacseréje : 1 kg. testsúlyra elhasznál 725.800 kalóriát. További kísérletei során megállapítani igyekezett, hogy mennyi energiát fordít a természet arra, hogy az újszülött testsúlyának 1 kg-ja megkétszereződjék. (Az újszülött súlyának megkétszereződésére kell házinyúlnál 6 nap, kutyánál és macskánál 9 nap, lónál 60 nap, embernél 180 nap.) Az embernél 28.864 kalóriát talált. Ezeknek az adatoknak az eredményéből és egybevetéséből Rubner azt következteti, hogy a különféle állati szervezeteknél az egész élettartam alatt felhasznált energiamennyiség hozzávetőleg állandó. Az élettartamot tehát a biónok (önálló élettani egységek) energiafogyasztásának funkciójául lehet tekinteni. Rubner számításai szerint az ember a serdülő korig az összenergiamennyiségnek Us-ét, felnőtt kora eléréséig Vs-át használja fel. Rubner ezen követ
