Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
34 munka és foglalkozás mind a kondíciót befolyásolja. (Az ú. n. faji tulajdonságok a belső konstitucióval függnek össze, de igen sokszor az, amit faji sajátságnak mondanak, nem egyéb, mint a geográfiai helyzettel, tellurikus miliővel s a nép életmódjával összefüggő jelenség. Pl. olaszok nem isznak sört és pálinkát.) ' A betegségi statisztika tulajdonképpen azt sem tudja megállapítani, hogy mi a betegség; az egészségi egyensúlyi helyzet minden megbillenését nem is tudjuk regisztrálni, de nincs is róla senkinek tudomása. Az érdekelt sem tud róla (pl. krónikus vese- és szívbajok stb.) és közvetlen halált okozd megnyilvánulása a régi bajnak nagy meglepetés. Használható eredményű megbetegedési statisztikát tehát csak olyan betegségekre vonatkozólag kaphatunk, melyeknek a bejelentése kötelező (járványos betegségek) és oly esetekben, ha a megfigyelt egyének száma ismeretes. Ámde a fentebb érintett kérdéseken felül azt is tudni kívánjuk, hogy az egyes betegségek esetei meddig tartottak, minő kimenetelük volt* milyen volt a gyógyulási és a halálozási arány = lethalitás. Ez a relatív halálozást jelenti, a mortalitás az abszolút halálozást. Ezeket az adatokat csakis bizonyos meghatározott számú embercsoportokra vonatkozólag tudjuk megállapítani. Ilyen körülírt népességtömb pl. a katonaság ; ennek eredményei sok tekintetben azért is érdekesek, mert csak egy bizonyos, de nagy egyénszámmal képviselt korcsoportra vonatkoznak, akik teljesen azonos életkörülmények között vannak (lakás, élelmezés, ruházat stb. tekintetében és orvosi szűrőn mentek át). Igen értékes adatokat szolgáltatnak a betegségi biztosítási pénztárak megbetegedési statisztikái is — erről a népességcsoportról, amelyre a biztosítás kiterjedt. Kisebb terjedelmű ilyen adatszolgáltatást nyújtanak továbbá az elmegyógyintézetek, internátusok, kórházak stb. statisztikái. Mindezeknek az adatoknak az egybevetése, összehasonlítása, kritikai mérlegelése legalább tájékoztató eredményt ad. Különös érdeklődéssel kísérjük fontos szociálhygienikus jelentőségüknél fogva a venereás betegségekre és a tuberkulózisra vonatkozd betegedési adatgyűjtéseket. Az elsőre vonatkozólag példaképpen felhozom, hogy Blaschko berlini adatgyűjtése szerint Németországban a gonorrhoea évi átlagos gyakorisága 8—8*2% a férfiak között, nagyvárosokban két-háromszor annyi, 100 kórházi felvételnél az anamnesis megállapít előrement gonorr- hoeát 18—20%-ban, lágyfekélyt 10%, luest 20%-ban. A nagyobb városokban kártékony behatását legjobban mutatják
