Fáy Aladár dr., ...: A hatósági orvos vezérfonal socialhygiénével foglalkozók: tisztiorvosok, gondozó orvosok, rendőrorvosok stb. számára (Budapest, 1926)
Dr. Fáy Aladár: A szociális hygiene statisztikai és biológiai alapjai
13 1910-ben : 64’6 lélek, 1920-ban 82, 1925-ben a tényleges népsűrűség már 86* Legsűrűbb az ország lakossága Pest vármegye felső részében, különösen a Vác és Cegléd között elterülő darabon, legritkább ugyanennek a vármegyének terméketlen, legelő- és homokterületből álló részében, az alsódabasi, kiskőrösi’, dunavecsei járásokban, hol a népsűrűség 50-en alul marad ; a kunszentmiklósi járás a 40-en is alul van. c) T ándormozgalom. A néphullámzás kétféle : a külső vándormozgalom, vagyis kivándorlás, azért rendkívüli fontosságú, mert egészen megváltoztathatja a természetes népszaporodás várható eredményét s mert a javakorbeli munkáskezeket viszi ki idegenbe, a társadalmi plazma tehát jelentékeny energiamennyiséget veszít el. 1900—1910-ig pl. 1,049.000 ember hagyta itt az országot, ennek azonban szerencsére mintegv 40%-a visszatért s a tapasztalat szerint a visszavándorlás tényleg nagyobb, mint azt általában gondolják. A belső vándormozgalom általában : népességcsere az ország határain belül. A közelebbi községekbe való áttódulás oka rendszerint összeházasodás, a távolabbi községekbe való költözést pedig főleg gazdasági érdekek irányítják. Az utolsó 10 év alatt 10% költözött más községbe és csak 5% más vármegyébe. A legmozgékonyabb népesség Somogy vármegyében lakott, itt csak 55% volt a szülőhelyén. (Sok a gazdasági cseléd, amelyik könnyen költözik.) A somogyiak és zalaiak közül sokan telepednek meg Fiúméban (1910-ben 680 somogyi és 1019 zalai illetőségű lakos lakott ott). Leginkább ragaszkodott a hazai röghöz a székelység — ennek 76'3%-a lakott a szülőhelyén. 1900—1910-ig egyébként már székely beözönlés volt Budapestre, hol számuk 10 év alatt megháromszorosodott. d) Lakoitsági viszonyok. Ezek is fontosak a szociál-hygiene és a népesedés-politika szempontjából. A lakósűrűség átlaga volt az országban 1910-ben egy szobára 3 lélek ; minthogy a vidéki lakások kisebbek, itt nagyobb volt a lakósűiűség 3*12, a városokban jóval kisebb 2 4 szobánkint. A lakásviszonyok az előző 10 évihez képest 1910-ben már lényegesen javultak, nagyban szaporodtak a cselédszobák és fürdőszobák és örvendetesen fogytak az alkoven-ek, hálófülkék. A > házak lakottsága tekintetében Budapesten átlag 44 lakos, városokban 12*7, falukon 5'5 polgári egyén esett egy-egy házra. Csonka* Az európai államok közül tehát csak Belgium, Hollandia, Angol- és Németország, továbbá Olaszország és Svájc előznek meg minket a népsűrűség tekintetében-