Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - C) Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságokban

m) tartozik a községekben személyesen megjelenni, a helyi körülményekről és szükségletekről személyesen ismeretet szerezni, ennek alapján intézkedni s a foganatosítást személyes meggyőződés útján ellenőrizni.

Intézkedései a törvényhatóság első tisztviselőjéhez felebbezhetők.

Kihágási ügyekben hozott elsőfokú Ítéletei az alispánhoz felebbezhetők. (Egysz. t. 13. §.)

b) Az elsőfokú egészségügyi hatóság szakközegének teendői.

A járási tiszti orvos a X. fizetési osztályba tartozó (1904 : X. t.-c.) rendes vármegyei tisztviselő, kit a törvényhatósági egészségügyi bizottság meghallgatásával életfogytiglan a főispán nevez ki. (1886 : XXI. t.-c. 80. §.) Mint a vármegye kültisztviselője, a járás székhelyén tartozik lakni (1886 : XXI. t.-c. 67. §.), ahol mint az elsőfokú hatóság egészségügyi előadója és szakközege működik. Hivatali helyiségében naponkint megjelenik, ügy darabjait feldolgozni, de ezentúl hivatalos órákat betartani nem köteles. (Vm. ügyvit. szab. 267. és 296. §.) Tisztán szakügyekben a tiszti főorvossal közvetlenül érintkezik (Et. 156. §.). Mint köztörvényhatósági orvosnak, külön minősítéssel: tiszti orvosi vizsgával kell bírnia (1883 ; I. t.-c. 9. §.), s ezenkívül legalább egy évi kórházi, vagy két évi magángyakorlattal. Járása területén a következő egészségügyi feladatot teljesíti (Et. 156. §.):

a) minden közegészségügyi tárgy fölött őrködik és a tapasztalt hiányok elhárítása céljából az elsőfokú hatóságnak jelentést tesz, illetőleg tiszti köréhez szabott módon közreműködik;

b) ügyel a lakhelyek és épületek közegészségi