Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - C) Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságokban

lökből, törvényhatósági tisztviselőkből és választott bizottsági tagokból alkotott vegyes hatóság, amely számos közigazgatási ügyben határoz s ellenőrző, fegyelmi és közigazgatási felebbezési hatóságot képez.

Az állami közigazgatás érdekeit képviselő tisztviselők közül a bizottságban a kir. pénzügyigazgató, az államépítészeti hivatal főnöke, a tanfelügyelő, a kir. ügyész, a közgazdasági előadó s a törvényhatósági m. kir. állatorvos vesznek részt, tagjai ezenfelül a törvényhatóság főbb tisztviselői és 10 a közgyűlés által választott törvényhatósági bizottsági tag.

Minden hónapban ülést tart, az ülések, egyes fegyelmi esetektől eltekintve, nyilvánosak; ha egészségügyi előadója, a tiszti főorvos kívánja, járványügyben a közigazgatási bizottság mindig összehívandó. (1876 : VI. 18. §.)

Határozatait a törvényhatóságban levő összes állami, közigazgatási és községi közegek követni tartoznak; az egyes közigazgatási szakmák előadói azonban a sérelmesnek vélt határozatot azonnal megfelebbezhetik s ezen felebbezéseket 24 óra alatt az illetékes minis- terhez fel kell terjeszteni. (U. a. t.-c. 22. §.)

A közigazgatási bizottság az egészségügyi köz- igazgatásban igen jelentős szereppel bír s minden félévben a közigazgatás összes ágazatairól, többek között az általános egészségügyi állapotról, járványokról, a fürdőügyről, kórházakról s a nyilvános betegápolási ügyéről a kormánynak jelentést tesz. (1879 : 552. Min. Ein. ren.)

Kijelöli az egészségügyi bizottságba a mérnököt, építészt és gyógyszerészt.

A közigazgatási bizottság közegészségügyi szempontból felügyel a törvényhatóság területén levő népiskolákra (Et. 27. §.), börtönökre (Et. 36. §.), kórházakra