Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
72 7 ság (bíró) által is jól megérthető klinikai leírás legyen; ha abban a jegyzőkönyv adataira történik hivatkozás, a főtétel, szakasz és tétel számát meg kell jelölni. A véleményben rendszerint nyilatkozni kell aziránt, hogy mi volt a halál közvetlen oka s azt mi idézte elő? Ha a hullán testi sérülés észleltetek, meg kell határozni, hogy az más személy elkövette sértésből származott-e s ha igen, mily eszközzel, mily módon és mikor a halál bekövetkezte előtt? Ha a külszemle, vagy boncolás idegen okozta sérülés esetét megállapította, az orvos-rendőri eljárást meg kell szakítani s a törvényszéki boncolás elrendelése végett a kir. ügyészt, vagy a bíróságot keli azonnal értesíteni. 3. Katonai halottak vizsgálata. A katonai gyógyintézetekben és egyéb katonai épületekben lakó és ott elhalt legénységbeli katonák halotti vizsgálatát a katonaorvos teljesíti; ellenben az akár magán házban, akár katonai épületben magánlakásukon elhalt tisztek, családtagjaik és alkalmazottaik s mindennemű katonai épületben (a kórházak kivételével) elhalt polgári egyének halotti vizsgálatát az illetékes polgári halottkém hívatott teljesíteni. (1873:32352. B. M. r.) Orvosi magángyakorlatot űző katonaorvosok a halottkém- lésre fennálló szabályokat betartani kötelesek. (1877 :1003. B. M. r.) Tényleges szolgálatbeli katonák és honvédek öngyilkossága esetén a katonai hatóságok megkeresésére a polgári hatóságok kötelesek az orvos-rendőri hullavizsgálatot teljesíteni. Ha a katonai, illetve honvéd bizottság nem szállhat ki, a polgári hatóság foganatosítja az orvos-rendőri vizsgálatot, melynek megtörténte előtt az öngyilkosság oka is kiderítendő. Hátramaradottak igényei vagy egyéb illetékekre való igények esetén azt is ki kell deríteni, hogy az öngyilkosság öntudatos állapotban tör- tént-e ? (1903 :103755. B. M. r.) A katonai hatóságok megkeresésére a katonai öngyilkosok
