Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben

66

Gyanús haláleset alkalmával az elöljáróság a hatóságnak azonnal jelentést tesz s ennek intézkedéséig is haladék nélkül nyomozást indít a halál körülményeinek felderítésére.

Fertőző betegségben elhaltakról szóló jelentés esetén az elöljáróság azon szabályok szerint köteles eljárni, amelyek az illető fertőző hajra nézve különös kormányrendelettel, vagy helyhatósági szabályrendelettel elő varnak írva, egyébként pedig, az orvos útmutatása szerint, különös gondot fordítva a hulla elkülönítésére és a fertőtlenítésre. (Id. r. 21. §.)

6. Az elsőfokú egészségügyi hatóság teendői haláleseteknél.

Az elsőfokú egészségügyi hatóság a beterjesztett halott vizsgálati jegyzőkönyveket átvizsgálja s a talált hiányok pótlása iránt lépéseket tesz. A hét éven aluli, gyógykezelés nélkül elhalt gyermekekről fölvett jegyzőkönyvek alapján a mulasztás megtorlása iránt intézkedik.

Talált hulláknál, erőszakos, vagy hirtelen haláleseteknél orvos-rendőri szemlét rendel el s a nyomo- zatot megejti. Az esetben, ha megállapíttatott, hogy a halál természetes úton, vagy idegen cselekmény nélkül következett be, a halott eltemetésére az engedélyt magadja, ellenkező esetben orvos-rendőri boncolatot rendel el.

Orvos-rendőri boncolatot ír elő a törvény: (Et. 111. §.) a) talált hulláknál, b) járványos, vagy ragályos betegségek megállapítása végett s c) midőn a hatóság azt köztekintetekből szükségesnek tartja.

A kórházakban és nyilvános gyógyintézetekben elhalt közköltséges betegek hullái, ha a hozzátartozóknak kifogásuk nincs, tudományos boncvizsgálat alá vehetők. (Et. 112. §.)