Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
54 terhére helyi pótlékot engedélyezhessen. A helyi pótlék 100 koronánál több nem lehet és mindaddig meg nem vonható, amíg az a helyzet, amely a helyi pótlék megszabását szükségessé tette, a bába előnyére meg nem változik. A bábák helyi pótlékaira szükséges összeg a belügyi tárca költségvetésébe állíttatik be és azt a belügyminister a 18. §-ban említett összeggel együtt bocsátja a vármegyék rendelkezésére. (Új Et. 30. §.) A bába járandóságába a fizetésen kívül be kell tudni a bába lakáspénzét, esetleg szabad lakásának értékét, továbbá az általa élvezett földhasználat és egyéb terményjárandóságok (életneműek, tűzifa stb.) pénzbeli értékét is. Az idézett törvényszakasz alapján a vármegye alispánja azokat a községeket, ahol a községi bába fizetése (a fent említett egyéb járandóságok pénzbeli értékével együtt) a t. főorvos által vezetett bábatörzskönyv adatai szerint a törvényben előírt mértéknél alacsonyabbnak mutatkozik, ez Utasítás vétele után azonnal felhívja, hogy a községi bába fizetését legalább a törvényben meghatározott legkisebb mértékig egészítsék ki s erre vonatkozó határozatukat jóváhagyás végett terjesszék a törvényhatósági bizottság elé. Amennyiben egyes községek akár a hivatalba levő bába, akár az előző szakasz szerint újonnan szervezett bába-állással kapcsolatos fizetést általában, vagy a törvényben előírt mérték szerint megállapítani vonakodnának, a bába fizetését a törvény 30. §-ának második bekezdése értelmében a helyi viszonyok figyelembevételével a törvényhatósági bizottság állapítja meg. (Utas. 28. §.) 3. Kötelességeik. A r. t. városi, illetőleg községi bábának kötelessége a hozzáforduló szegény szülő nőnek ingyen, a nem szegényeknek pedig a képviselőtestület által a vármegyei közgyűlés jóváhagyásával megszabott díj mellett bábái segélyt nyújtani. Bábatartás céljából egyesített, valamint pusztával
