Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Második könyv. Anyagi rész (alkalmazott hygiene). Az egészségtan elveinek érvényesítése a gyakorlatban - IV. Gondoskodás a betegek ápolásáról gyógyintézetekben és azon kívül - III. Gondoskodás az elmebetegekről - A) Gondoskodás az elmebetegek elhelyezéséről

505 felügyelete a községi (kör) orvos kötelessége, aki úgy a községi, mint a családi ápolásba adott elmebete­gekről rendes nyilvántartást vezet s azok megfelelő tartását ellenőrzi. (Új et. 9. §. 5.) 7. §. Az elmebetegek elhelyezésének módjai. |. Intézeti elhelyezés. a) Felvétel állami elmegyógyintézetekbe. Állami elmegyógyintézetben csak olyan egyének helyezhetők el, akik vagy gyógyítható elmebetegség­ben, vagy közveszélyes (illetve önveszélyes) elmebeteg­ségben szenvednek. Ennélfogva a felvétel el nem engedhető alap- követelménye, hogy ezen állapotok valamelyikének tényleges fennállása hivatalos okmánynyal igazoltassák. Ilyen okmányul csak közhivatalban álló orvos hiteles bizonyítványa tekinthető. (Et. 71. és 72. §.) A közhivatali orvos fogalmának értelmezése azonban meglehetős tág és szabadelvű, mert az 1893 : 59847/892. sz. B. M. r. szerint közhivatali orvosnak tekintendők a törvényhatósági tényleges és tiszteletbeli tiszti orvosokon kívül: a községi és kör­orvosok, nyilvános kórházak igazgatói és főorvosai (osztályorvosai), a törvényszéki, fegyházi és fogházi orvosok, továbbá az elmeorvosi szakma egyetemi tanárai és docensei, valamint az orsz. közegészségi tanács elmegyógyász tagjai. Elmebetegek elhelyezésénél mindezeknek bizo­nyítványai tehát érvényesek. Nem okvetlenül szükséges, de az Et. 72. §-a értelmében kívánatos, hogy ha az elmebetegnek kezelő, orvosa volt, ennek a bizonyítványa, illetve az általa kiállított kortörténet is csatoltassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom