Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben

40

/

naplóban — esetleges észrevételével együtt — följegyzi és a följegyzést aláírja. (Utas. 20. §.)

4. Illetményeik.

a) Törzsfizetés. A községi orvosoknak, a körorvosnak és a több orvossal bíró község ügyvezetőorvosának törzsfizetése 1600 K, a nem ügyvezető többi orvosé 1400 K, ámenéiben utóbbinak állását a belügyminister szükségesnek nyilvánította. (Új Et. 10. §.)

A törvény 10. §-a a községi orvosnak, a körorvosnak és a többi orvossal bíró község ügyvezető orvosának törzsfizetését évi 1600, a nem ügyvezető többi orvosét pedig, amennyiben az utóbbinak állását a belügyminister szükségesnek nyilvánította, illetőleg állásának szervezését a belügyminister a törvény 4. §-ának 2. bekezdése alapján elrendelte, évi 1400 koronában állapítja meg.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a törvény 4. §-ának első bekezdése alapján alkalmazott városi (községi) orvosokra, akiknek törzsfizetését a város (község) az állás szervezése alkalmával saját belátása szerint állapítja meg, sem a törvény 1. §-ának utolsó bekezdésében említett orvosokra, akik a törvény világos intézkedéséhez képest eddigi javadalmazásuk élvezetében maradnak. (Utas. 10. §.)

A községi és körorvosok törzsfizetését (10. §.) az államkincstár viseli. (Új Et. 11. §.)

A törvény 11. §-a értelmében az államkincstár terhére kapja a törzsfizetésót:

a) azokban a külön orvossal bíró községekben, ahol csak egy községi orvos van, ez a községi orvos;

b) az orvosi körökben a körorvos;

c) a több orvossal bíró községekben az ügyvezető orvos és

d) az utóbb említett községekben a nem ügyvezető községi orvos, akinek állását a belügyminister a közegészségügyi szolgálat szempontjából szükségesnek nyilvánította, illetőleg, ha állásának szervezését a belügyminister a törvény 4. §-ának 2. bekezdésében elrendelte.

A törvénynek az orvosi fizetések és egyéb járandóságok szabályozásáról szóló rendelkezései a városi orvosokra nem tér-