Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Második könyv. Anyagi rész (alkalmazott hygiene). Az egészségtan elveinek érvényesítése a gyakorlatban - III. Intézkedések a megtámadott egészség helyreállítására. Segélynyújtás betegeknek - I. Gondoskodás gyógyító személyzetről - A) Orvosi személyzet

A letelepülés, gyakorlat és gyógymód szabadságát élvező magánorvosok azonban szintén kötelezvék orvosi működésükből folyólag bizonyos teendők teljesítésére ; nevezetesen : kötelezvék az első segély nyújtására, a járványos betegségben szenvedők gyógykezelésére, a hét éven aluli gyermekeknek fél díjazásért való gyógyítására, a fertőző betegségekre, himlőoltásra, gyógyszerrendelésre és halott kémlésre vonatkozó szabályok pontos betartására és a bíróság felhívása folytán orvosszakértői működés teljesítésére. (L. 77. lap.)

Ezen kötelezettségekkel szemben az állam a magánorvosokat jogvédelemben részesíti a kuruzslók ellen, biztosítja orvosi működésüknek megfelelő díjazását, követeléseiket csőd- és haláleset alkalmából, előnyben részesíti stb.

3 §. Az orvosi működés díjazásának biztosítása.

A magán orvoslás díjazása kölcsönös megegyezéstől függ hol ilyen létre nem jött, pörös esetekben szakértők meghallgatásával a bíróság határozza meg a díjat, melynek legkisebb mértéke az egész országra kihatólag, azonban tekintettel a városok és községek különböző viszonyaira, fokozatosan a belügyminister által állapíttatik meg. (Et. 48. §.)

Ezen törvényszakasz alapján bocsáttatott ki az 1900: 135.000 sz. belügyministeri körrendelettel életbe léptetett: „Szabályzat a magánorvoslás díjazása legkisebb mértékének megállapítására“.

A magánegyének érdekében teljesített orvosi szolgálatnak díjazása a kölcsönös megegyezésre van alapítva, s a szóbanlevő díjszabás a szabad egyezkedés elvét egyáltalán nem érintve csakis olyan pörös

i

408