Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Második könyv. Anyagi rész (alkalmazott hygiene). Az egészségtan elveinek érvényesítése a gyakorlatban - II. Az egészséget fenyegető káros tényezők elhárítása - B) Járvány-rendészet - B) Különös intézkedések egyes járványos betegségeknél - I. Magyarországon otthonos (endemikus) járványok

számát időnkint megnövelik, amint azt a statisztikai adatok mutatják, tíz év alatt a pellagrások száma felével csökkent.

1899-ben összeiratott 436, 1900-ban 351, 1901-ben 222, 1902-ben 273, 1903-ban 228, 1904-ben 195, 1905-ben 137, 1907- ben 263, 1908-ban 220, 1909-ben 205 pellagras beteg. Az ország legerősebben fertőzött vármegyéje Kisküküllő, ahol a legtöbb beteg található.

2. A hideglelés (malária).

Tájékoztató. A hideglelés ma már csak elvétve fordul elő Magyarországon s csak egyes vidékek vannak már, ahol az nyáron és őszszel tömegesebben jelentkezik. Régebben mocsaras vidékek miazmás kigőzölgéseinek tulajdonították (innen olasz neve is: malária = rossz levegő, a magyar mocsárláz). Most már tudjuk, hogy a betegséget fertőzött szúnyogok oltják be az emberbe s itt a mocsárnak csak annyi szerepe van, hogy az a tenyésző helye a szúnyogoknak.

A szúnyognevelő pangóvizek és mocsarak lecsapolásával s a maláriát okozó vórélősdit a beteg vérében megölő kinin kiterjedt alkalmazásával Magyarország ha nem is lett teljesen mentes, de a bajnak most már nálunk nagyobb jelentősége nincs.

A hideglelésnek különböző alakjait három egymástól különböző vérélősdi (apró állati véglény) okozza. A harmadnapos és negyednapos hideglelésnek s az állandó lázzal járó: „tropikus“ formának külön-külön okozója van. Az ú. n. „mindennapos“ hideglelés ellenben rendszerint vegyes fertőzés a harmad- és negyednapos lázat okozó parazitákkal. Magyarországon mind a három parazita s így a hideglelés minden formája előfordul, de csakis ott, ahol a hideglelés parazitáit testében tenyésztő szúnyogfaj: a feketén pettyezett szárnyú Anopheles faj él. A közönséges éneklő szúnyog emberre nem veszedelmes, abban csak a madarak maláriáját okozó vérélősdiek élnek s ezek az emberben nem tenyésznek. A maláriát okozó plasmodiumok (haemosporidiák) nem növények, hanem állatok, amelyeknek két óletfejlődési folyamatuk van; egy ivari fejlődés a szúnyogban s egy ivartalan az emberben. A szúnyog csak hideglelős ember véréből szippanthatja fel a betegség okozó élősdieket! ahol hideglelős ember nincs, ott lehet mocsár is, Anopheles