Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - B) Közegészségügyi szolgálat a községekben
2Í Az 1908 : XXXVIII. t.-c. 3. §-a a lakosságnak azt a legkisebb számát, amely mellett a község külön községi orvost alkalmazni tartozik, az 1876 : XIV. t.-c. hatályon kivül helyezett 142. §-ával szemben 6000-ről 5000-re szállította le s ebből folyólag a törvény 5. §-a szerint orvosi körök csak 5000-nél kevesebb lakossal bíró községekből alakíthatók. (Utas. 1. §.) * „A város és a külön orvossal bíró község több városi (községi) orvost alkalmazhat. A vármegyei törvényhatósági bizottság javaslatára, vagy annak és az érdekelt r. t. városnak (községnek) meghallgatásával a belügyminister elrendelheti, hogy a r. t. város (község) több városi (községi) orvost alkalmazzon. Azokban a rendezett tanácsú városokban és községekben, amelyekben több városi (községi) orvos van, ezek közül a képviselőtestület egy ügyvezető orvost jelöl ki, aki a szolgálat egységes teljesítéséért felelős. A r. t. város (község) szabályrendeletileg állapítja meg az ügyvezető és a többi orvos teendőit és egymáshoz való viszonyát. Az olyan községre nézve, amelyben e törvény életbelépte előtt egynél több orvosi állás volt rendszeresítve, azt, hogy valamennyi orvosi állás további fentartása a közegészségügyi szolgálat szempontjából szükséges-e, a főszolgabíró, a tiszti főorvos és a vármegyei törvényhatósági bizottság meghallgatása után a belügyminister állapítja meg. Azok az orvosi állások, amelyeket a belügyminister nem nyilvánított szükségesnek, amennyiben e törvény életbeléptekor véglegesen be vannak töltve, eredeti szervezetükben, illetőleg eddigi javadalmazásukkal fen- tartandók addig, míg az illető orvos állásában megmarad.“ (Új Et. 4. §.) Több orvos alkalmazása iránt a törvényhatósági bizottság * A végrehajtási utasítást (1908. évi 139100. B. M. sz.) itt nem egész szövegében közlöm; minden szakaszából csak a lényegest ismertetem.
