Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - A) A közegészségügyi hatósági eljárás szervezete

20 Ha a hatóság pénzbüntetésen felül elzárást is állapított meg, vagy bűnjelek elkobzását, cégtáblának, vagy más tárgynak eltávolítását mondotta ki, vagy a terheltnek valamely foglalkozástól, vagy jog gyakorlá­sától való eltiltását rendelte el, ha a terheltnek az ország területéről, vagy valamely helyről való kiutalását, vagy kitiltását mondotta ki; ha az Ítélet közzétételét rendelte el, ha 30 K-t meghaladó eljárási költséget, vagy magánjogi igényt állapított meg; ha a kihágás megállapítása valamely előzetesen eldöntendő vitás jogkérdéstől függ, vagy ha az Ítélet a terhelt ellen külön kötelezettséget állapít meg, akkor a felebbviteli jog a 178. §-ban felsorolt korlátozás alá nem esik. Akkor sincs korlátozva a másodfokú Ítélet ellen való felebbezési jog, ha ezt adott esetben törvény biztosítja. Rendkívüli jogorvoslatok: igazolás (tárgyalás, vagy határidő elmulasztás miatt), újrafelvétel, kivételes felül­vizsgálat, (ha a határozat törvénybe ütközik) a kihágási eljárásban is helyet foglalnak. c) Büntetés kiszabás, büntetéspénzek. Az 1876: XIV. t.-c. 7. §-a szerint: „Jelen tör­vénynek, úgy az ennek alapján fenntartott, vagy kibo­csátott rendeleteknek, vagy szabályzatoknak áthágásai, amennyiben bűntettet, vagy vétséget nem képeznek, a fennálló, illetőleg az alkotandó s kellőleg kihirdetendő szabályrendeletek, vagy az eddigi gyakorlat szerint ezek hiányában pedig 300 írtig terjedhető bírsággal és nemfizetés esetében 60 napra terjedhető fogsággal közigazgatási úton büntetendők. A büntetés a kihágás mérvéhez arányosítandó s annak legmagasabb foka csak ismétlés esetében alkal­mazható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom