Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Második könyv. Anyagi rész (alkalmazott hygiene). Az egészségtan elveinek érvényesítése a gyakorlatban - I. Egészségügyi rendészet - A köztisztaság és egészségügyi közbiztonság megtartását célzó intézkedések - B) Emberi élelmezésre és közvetlen használatra való tárgyak egészségügye
155 kamarákban egyebet tartani tilos; a tisztaságra általában nagy gondot kell fordítani; fertőzött helyiségeket vagy eszközöket pedig szakértő közbenjöttével azonnal fertőtleníteni kell. Közvágóhidat csakis a belügyi- és földmívelésügyi ministerek együttes engedélye alapján lehet megszüntetni. Ahol köz- vagy magánvágóhid nincs, e célra a: hatósági állatorvos véleménye alapján kővel vagy téglával kirakott alkalmas helyet kell kijelölni. (Id. rend. 1-12. §.) Húsvizsgálók alkalmazását illetőleg (1. a 73. lap). c) Élő állatok vizsgálata; húsvizsgálat. Levágás előtt minden közfogyasztásra szánt állatot meg kell vizsgálni, szarvasmarhát és lovat akkor is, ha magán célra vágják le. Ettől csak baleset^ hirtelen sérülés vagy fulladás stb. okozta elhullásnál alkalmazandó kényszervágatás esetében lehet eltekinteni. Magánfogyasztásra juhot, kecskét és sertést vizsgálat nélkül is szabad levágni. Az állat azonosságát igazoló marhalevél nélkül közfogyasztásra állatot levágni nem szabad. Nagy állatokat levágásuk előtt el kell kábítani, (ez csak zsidó rítus szerinti metszésnél mellőzhető.) A vágás zárt helyiségben, nappali vüágításnál történjék. Súlyos fertőző bajban szenvedő, előrehaladt vemhes vagy rövid idő előtt ellő állatokat levágni nem szabad. Nem állatorvos vizsgáló csakis teljesen egészségesnek talált állat levágására adhat engedélyt; minden más esetben állatorvos közreműködését kell igénybe venni. A levágott állat húsát és zsigereit pontos vizsgálat alá kell venni; nem orvos húsvizsgáló, csakis kisfokú rendellenességek esetén jogosult intézkedni, mint pl.:
