Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)

Első könyv. Alaki és általános határozmányok - A) A közegészségügyi hatósági eljárás szervezete

10 vízvezeték létesítést stb. kimondó határozat ellen a belügyministerhez lehet felebbezni. (1876 : XIV. t.-c. 159. §.) Jegyzetek. 1. A közegészségügyi intézkedés tár­gyát képező ügyek tehát a belügyminister elé csakis az elsőfokúval érdemben egybehangzó másodfokú hatá­rozat ellen irányuló felülvizsgálati kérelem előterjesz­tése következtében kerülhetnek, ki azonban csakis törvényszerűség és illetékesség szempontjából veszi az alsóbbfokú határozatokat felülvizsgálat alá. 2. Figyelmen kívül nem hagyandó, hogy egész­ségügyi intézkedés tárgyát képező ügyekben az első fokon eljárni hivatott, fentebb felsorolt hatósági köze­gek hatáskörüket másra át nem ruházhatják s magukat állandóan nem helyettesíthetik; a rendezett tanácsú város polgármestere részére tehát a tanács ezen ügy­körre nézve helyettest nem is jelölhet ki. Az 1896. évi 1477. sz. a. kelt elvi jelentőségű belügyministeri hatá­rozat értelmében helyettesítésnek csak annyiban lehet helye, amennyiben oly esetekben, midőn a polgár- mester a hatáskörébe utalt összes teendők teljesíté­sében bármi oknál fogva akadályozva van, az esetben a hatáskörébe utalt összes teendők, tehát a közegész­ségügyi teendők is, a szervezetileg kijelölt helyettes által végzendők. Az 1901: XX. t.-c. 13. §-a csakis a (közegészség ellen elkövetett) kihágások ügyében bírás­kodó hatósági személyekre vonatkozik, akiknél állandó helyettesítésnek is van helye. Ebből következik, hogy rendezett tanácsú város­ban a rendőrkapitány — miként az gyakran meg­szokott történni — közegészségügyi intézkedés tárgyát képező ügyekben határozatot ezután sem hozhat, mert erre csak a polgármester illetékes. 3. Budapest székes-fővárosra nézve a közegész­

Next

/
Oldalképek
Tartalom