Fáy Aladár dr.: Egészségügyi közigazgatás (Budapest, 1912)
Első könyv. Alaki és általános határozmányok - C) Közegészségügyi szolgálat a törvényhatóságokban
99 alatt a tanácsnokok, főjegyző, főügyész és (bizonyos ügyekben) a rendőrkapitány is. A törvényhatósági városnak első, az alispánhoz hasonló állású tisztviselője a polgármester, akit közegészségügyi intézkedési ügyekben ugyanaz a hatáskör illet meg, mint az alispánt. A törvényhatósági városok orvosi szakközegei a tiszti főorvos és a kerületi tiszti orvosok, a vármegyei fő-, illetve járási orvosokkal egyenlő állásúak ; a tiszti főorvost a főispán nevezi ki, a kér. tiszti orvosokat a közgyűlés választja — élethossziglan. A székesfővárosban bizonyos, a hatósági orvosok működési körénél kisebb egészségügyi szolgálati teendők, pl. himlőoltás, szegényrendelés stb. céljára alkalmazott (kerületi) orvosok nem bírnak tiszti orvosi jelleggel s 6 évi időtartamra a képviselőtestület által választatnak. A rendezett tanácsit város közigazgatásilag a vármegyei járáshoz hasonló állású községi szervezet, melynek élén a főszolgabíróval hasonló helyzetben levő polgár- mester áll, aki közegészségügyi intézkedésekre nézve elsőfokú hatóság. Hatósági egészségügyi teendőket végző tiszti orvosa, illetve orvosai kinevezés, hatáskör és jogviszony tekintetében a járási orvosokkal egyenlőek. b) Budapest közigazgatási szervezetének vázlata. Budapest székesfőváros törvényhatósági szervezete külön törvények (1872 : XXXVI. és 1893 : XXXIII. t.-c.) alapján van megállapítva s a többi városi törvényhatóságétól sok tekintetben eltér. Elén a főispán helyett a főpolgármester áll, kit a király által a bel- ügyminister ellenjegyzése mellett kijelölt három egyén közül a közgyűlés 6 évre választ. Jogai általában a főispánokéval azonosak, kinevezési joga azonban korlátoltabb. T
