Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - A gerincvelő mint a visszahajlás központja
27 A GERINCVELŐ MINT A VISSZAHATÁS KÖZPONTJA. Tudjuk, hogy a reflex-mozgások az akarat befolyása nélkül öntudatlanul jönnek létre az által, hogy valamely inger a központ felé vezető (érző) idegen az idegközpontra, a szürkeállományra hat, a honnét az ingerület központtól futó (mozgató) idegekre tér. Ebben különbözik a szürkeállomány mint idegközpont az idegrosttól, hogy míg az ideg a reá ható ingerre ingerületbe jő s az ingert elszigetelten tova vezeti, az idegközpont az őt érő (érzés-) ingereket, elvezetett-(mozgás-) ingerekké képes átváltoztatni. Az érzésingerek felvételére szolgálnak az érzőidegek környi végkészülékei a külbőrben s a nyákhártyákban, az elvezetett (mozgás-) ingerek közvetítésére szolgálnak a mozgatóidegek környi végkészülékei az izmok (és a mirigyek). Említésre méltó e helyen Schroedervan der Kolk törvénye: «A gerincideg mozgató rostáit az izmokhoz küldi mint a mozgás szerveihez, érző rostáit pedig a mozgatott részekhez.» A gerincvelő egy velünk született természetes reflex-szerv. Azon időben, midőn a gyermeknél az agy tökéletlen fejlettsége folytán az akarat még be nem foly, a gyermek mozgásait — e reflex mozgásokat — csaknem kizárólag a gerincvelő közvetíti. A későbbi, az agyvelő által közvetített reflex mozgások többnyire a gyakorlat által megtanult mozgások, a melyeket eleinte öntudatlanul végeztünk. A gerincagyi reflexmozgás létrejöttének kelléke az, hogy az érző idegrost az ép gerincvelőn át szakadatlan összeköttetésben álljon a mozgató idegrosttal, kell tehát, hogy a «reflex-kör» ép legyen. A gerincvelőnek, különösen szürkeállományának elpusztulásával reflex képessége is megszűnik. A legegyszerűbb reflex-kör az, hol egy idegtörzs érző rostja a gerincvelőben, illetőleg annak szürkeállományában, a legrövidebb úton éri ugyanezen idegtörzs mozgató rostját. A reflex-kör azonban az idegdúcsejteket hosszan és ha- rántul összekötő rövid idegrostok utján igen sokfelé kibővíttethetik. — Ennek megfelelőleg tapasztaljuk, hogy gyenge idegingerek után a visszahajlott mozgás csupán az ingerbehatás oldalán lép fel s csak azon végtag mozdul, melynek bőrét ingereltük; nagyobb ingerekre azonban már a másik hasonló végtag is mozog, még nagyobb ingerekre még a hasonoldalú magasabb helyzetű végtag is részt vesz a mozgásban s ez így fokozódhatik tovább általános összrendezetlen reflex-görcsökig (öntudatlansággal). Ha valamely bőringerre nem egyszerű reflexrángás, hanem összrendezett reflexmozgás (hajlítás vagy nyújtás) áll be, ez onnan van, mivel a gerincvelő szürke tengelyében a dúcsejt-csoportok
