Schuster Ludwig: A gerincvelő bántalmak kórisméje (Budapest, 1885)
Általános rész - Bonctan
20 tezett pyramis-rostokat, melyek keresztezésük után az oldalkötegek hátsó részét foglalják el. 8. A kisagy-oldalkötegpályák (1c) az oldalkötegek hátsó részének felületén foglalnak helyet. Az 1. és 7. (a, g) alatti pyramis-pályák az agy szürke kérgének mozgató agy-tekervényeiben fekvő óriás sejtekből erednek, a sugárd 3. ábra. A rostrendszerek helyzete a gerincvelő haránt-metszetén, a metszés a 3-ik hátideg- pár eredésének magasságán (Flechsig után.) v Mellső ideggyök. h Hátsó ideggyök. A feketére színezett alak a szürke tengely, közepén a központi csatornával. koszorún s a belső tok (capsula interna) mellső két harmadán, az agy- kocsányon s a Varol-hidon át a nyúlt agyhoz érnek s ott rostáik a py- ramisokat képezik. — A gerincvelő felső határán e rostok legtöbbje kereszteződik s képezi a jiyramis-keresztezést (decussatio pyramidum). A rostok egy része azonban többé-kevésbbé hosszú úton keresztezés nélkül halad le a gerincvelő legmellső részletében, a mellső hosszbarázda két oldalán, ezek a piramispályák (a) (TüRCK-kötegek), melyek csak a gerincvelőben kereszteződnek s többnyire a hátgerincvelőben végződnek.— Keresztezés után, mint említettük, oldalt eltérnek s az oldalköteg pyramispályáit képezik (g); ez utóbbiak felülről lefelé haladásuk közben fogynak, — ily megfogyás különösen a nyak- és ágyék-duzzanat harántmetszetein feltűnő — s az ágyék-duzzanat alsó végéig érnek le ; és miután valószínűleg finoman szétágazódtak, a mellső szarvak duc- sejteivel kötődnek össze. A pyramis-oldalkötegpályák térfogata a rostoknak e ducsejtekbe térésével arányban apad és annyi bizonyos, hogy ros-
