Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)
Élettani előzmények
15 (Heidenhain). így kimutatták, hogy az állalatti mirigy mindenkor a dobhúrnak, a fültőmirigy a nervus Jaeobsoninek, mindkettő pedig a Sympathikus megfelelő ágainak izgatására nemcsak reagálnak az ingernek megfelelőleg, hanem fajlagosan különböző elválasztást mutatnak a szerint, a mint vagy agyi vagy Sympathikus mirigyidegeik lesznek izgatva, még pedig a keringés kizárása mellett is. Ugyanily elválasztással felel a könymirigy a könyidegnek vagy Sympathikus idegrostjainak ingerlésére; s vegre sikerült csonkolt lábon az ülideg ágainak izgatására, erélyes izzadtság elválasztását előidézni, sőt 20 perczig fen is tartani. A többi mirigyeknél ily direkt önálló idegműködés nem észleltetett, és nehezen zárható ki az edénymozgató idegek befolyása a mirigy vérbőségével járó elválasztásra. Fentebb említve lett, mily kevés felvilágosítást nyújtanak a vágus és sympa- thikussal végrehajtott kísérletek a gyomor elválasztását illetőleg; hasonlóképen áll a dolog az idegek izgatásával és átvágásával a hasnyálmirigy és bélnél, melyeknek elválasztási pályái ezen kísérletek által ép oly kevéssé lettek kiderítve, mint a gyomoréi. Néhány élet- búvár ezért autochthon dúcz-góczokat vett fel, melyek az elválasztási ingereket a mirigyelemekre átviszik. Hasonló nézet uralkodott mostanáig a májat illetőleg. Legújabban Afanasieff 1 kísérletek hosszú sora által bebizonyítá, hogy a ganglion cerv. inf. vagy a máj-nyombél szálagban lefutó májidegek izgatására az epe elválasztása csökken vagy meg is szűnik, azok átmetszésére pedig lényegesen gyarapodik. Történik ez ugyanis direkt idegbefolyás által keringési mozzanatok közvetítése nélkül. Utóbbiak ellenben fontos szerepet játszanak a gerinczagy vagy zsigeridegek izgatására bekövetkező epeelválasztás lassabbodásánál, és az azok átvágása által előidézett májelválasztás fokozódásánál. A mi már most magát a gyomrot illeti, úgy mindennap tehető azon tapasztalat, hogy vidám kedélyállapot a gyomor emésztését javítja, a lehangolt pedig azt hátráltatja; a miből ismét következik, hogy a gyomornedv elválasztása idegbefolyás alatt áll úgy minő-, mint mennyiségben. E mellett igaz, lehetséges, hogy csak a gyomormozgások és vérkeringési viszonyok vannak befolyásolva, melyek aztán közvetve módosítják az elválasztást. I)e ez nem döntő reánk nézve; mert ha úgy is volna, mégis tény marad, hogy a gyomoremésztésre és így valószínűleg annak főtényezőjére, az elválasztásra 1 1 Kef. Guttmann, Jah.ib. f. pract. Aerzte, 188:-!.
