Stiller Bertalan dr.: Az ideges gyomorbántalmak (Budapest, 1884)
Élettani előzmények
is megmagyarázná, hogy miért nem képes a vágus vagy a Sympathikus gyomorágainak átmetszése annak mozgásait állandóan beszüntetni; mert azon idegek átmetszése nem választja el a gyomrot mozgató központjaitól, melyek saját falzatában léteznek. Goltz kisér- letei alapján szintén fölvesz egy mozgató dúczsejtrendszert a gyomorban, de melynek működése a nyúlt agyból a bolygó ideg pályáján át mérséklő hatányokat nyer. 0 ugyanis azt találta, hogy békáknál, melyeknek agyát és gerinczagyát elroncsolta, vagy melyek vágusait átvágta, ingerekre sokkal hevesebb gyomormozgások mutatkoznak, mint ép állatoknál. De még ma is vannak ellenei az ily autonom dúczgóczok fölvételének; ilyen Mayer S. (Hermann, Handbuch der Physiologie), ki általában tagadja, hogy még a nagy Sympathikus dúczok is bírnának központi szervek működésével. A gyomor legfontosabb működése, sajáton mirigy váladékának secretiója is, ép oly kétségtelenül mint az eddig felhozott gyomor- működések, idegbefolyás eredménye. Az üres gyomor nem választ el, a gyomorbennék ingere váltja ki az elválasztást, mely tehát reflex-folyamat. Nevezetes az emészthető és emésztlietlen anyagok ingerhatása közti különbség. Ha utóbbiak jutnak a gyomorba, történik ugyan gyomornedv elválasztása, de ez csak helybeli, s csak a bennékkel érintkező pontokra szorítkozik ; míg emészthető anyagok általános, bőséges és tartós elválasztást idéznek elő. Az ismeretlen elválasztási központok ezen válogatós, mintegy intelligens visszahatása oly ingerekre, melyek közvetlenül csak a nyákhártya érző idegeire hatnak, bizonyára nem magyarázható a mechanikus behatás különbségéből. Ha azt mondjuk, hogy az emészthető anyagok a központható gyomoridegeknek megfelelő (adaequat) ingerei, az emészthetlenek nem, ezzel a tényt még nem magyaráztuk, csak körülírtuk. Heidenhain azt hiszi, hogy a felszívódás által, mely emészthető anyagoknál a gyomorban csakhamar beáll, az elválasztás másodlagosan fokoztatik. Azonban meglehet, hogy nem szükséges ezen feltétel, hanem valóban különböző inger van jelen. Emésztlietlen anyag, például sejtenye (Cellulose), az érintkezési helyen erőművi irritatio által helybeli elválasztást kelt, de mely azon anyagon nem hozhat letre semmi változást; a behatás csak mechanikus ingernél marad, s nem lép fel az ingerlésnek új eleme. Emészthető anyag, például hús, kenyér, elsődlegesen bizonyosan ép úgy hat, mint az emészthetlen, tudniillik mint mechanikus helybeli inger: az érintkezés helyén gyomornedv választatik el. De ez egyszersmind 13
