Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)

I. A massage története

felcziczomázva alkalmazták. Tőlük eltanulták a műfogásokat az indiai és csendes oczeán szigeteinek benszülött lakói s ezektől ismét a bevándorolt holland telepi tvény esek, s azokat a kivitel részleteiben különbözőképen változtatva, mint fájdalom-csillapító, fáradság-űző vagy mint élvezeti szert alkalmazzák. Forster utazó Gook utazásának leírásában elbeszéli, hogy Otabaiti-ban a látogató idegen barátságos fogadásához tartozik, hogy a vendéglátó ház legszebb leánya tagjaiból illatos kenőcsökkel kikeni a fáradtságot.

A görögöknél a massage szintén már a legrégibb időkben volt alkalmazva. Homer szerint Circe OdysseusT fürdőkkel igyekszik felvidítani, testét megkeni és megsimogatja s mielőtt Telemach útra kelt, megmosták és testét kenőcscsel bedörzsölték. Herodicus volt a görögöknél a gyógytestgyakorlat és massage megalapítója. Saját maga is élt vele és 100 éves lett. — Tanítványa: Hyppocrates «De articulis» -ában azt mondja: «Az orvosnak sok mindenfélét kell tudni, többi közt az erőmüvi gyógykezelést is. Ez megerősíti a laza Ízületet és haj- lékonynyá teszi a merevet» ; — «De officina medici»-ben pedig : «Frictio si vehemens sit durari corpus, si lenis molliri; si multa minui, -i modica impleri. (Cit. Besch után.)

Praxagoras, Hyppocrates tanítványa, szintén behatóan foglalkozik a massage müfogásaival.

A rómaiak a görögöktől vették át a massage-t és leghíresebb orvosaik saját magok gyakorlatilag foglalkoztak vele. Claudius Galenus 0-féle massage-mozdulatot alkalmazott. Traján idejében Herodot foglalkozott sokat massage-al s az időben már annyira általánosan el volt terjedve, hogy átvitték a fürdőkbe és hölgyek által alkalmazva, nem többé gyógyczélokra, hanem élvezeti szer gyanánt használták; a testgyakorlatok pedig a gladiátorok mesterségévé váltak s vad har- czokká fajultak. Mi sem volt tehát természetesebb, mint az, hogy a jámbor kereszténység ezektől elfordult. Egyes orvosok azonban, —- így az V. században pergam ősi Oribas Julián császár udvarán, — még gyakorolták a massage-t. A középkori orvosok közül: Mercurialis, Fabricius ab Aquapendente, Paracelsus és Páré, a múlt században: Hoffmann, Fuller F., Tissgt és Meibom maguk foglalkoztak nias- sage-al, betegeikkel végeztettek testgyakorlatokat, de a nagy orvosi közönséget e gyógykezelés számára hiába törekedtek megnyerni.

A bölcsészeti problémák megoldásán merengő orvosok megvető- leg fordultak el ezen puszta kézzel végzendő, erőművi úton, anyag által anyagra ható gyógykezeléstől s azt magukhoz méltónak nem