Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)
III. Műfogások
17 elősegíti. Az ismételt erőszakos szétdörzsölés által szervült lobtermékek nagy tömegét rövid idő alatt szét lehet oszlatni, csakhogy az eljárás fájdalmas volta miatt attól gyakran el kell tekintenünk s egy enyhébb módhoz folyamodni, a melynél az izzadmányt az 1. és 2. alatt leirt enyhébb műfogásokkal lassanként dörzsöljük szét. A beteg részt közvetetlenül környező nyirkedények nem elegendők a dörzsölök felszívására, azért azt szétdörzsölés után a szomszédság szövetei közé bele kell nyomni, a mit legczélszerűbben a 2. alatti kenő-dörzsöléssel eszközlünk. Ilyenkor nem szükséges a dörzsöléket épen a központ felé közelebb eső szövetek közé nyomni, egyátalában nem kell válogatósnak lennünk az iránt, hogy hová tereljük a dörzsöléket; lényeges csupán az, hogy — ha mindjárt a beteg résztől a környék felé fekvő, de ép szövetek közé juttassuk a felszívandó anyagokat. Innen azután simogatással, a mely ily esetekben a dörzsölést mindenkor követi, a dörzsöléket a nyirkedények útjain továbbszállítjuk. A dörzsölés fájdalmas behatás s azért, ha kíméletesebben akarjuk végezni, simogatással kezdjük és ezt igen lassan fokozzuk úgy, hogy a beteg a nyomás fokozását alig veszi észre. Ily módon a nagyobb erővel véghezvitt dörzsölés inkább töretik el, mint a hirtelen megkezdett csekélyebb erejű. A 3. és 4. műfogás úgy végzendő, hogy a dörzsölő kéz a megdörzsölendő rész felett a bőrrel együtt csúszik ide s tova és így a bőr bekenése a dörzsölést legfölebb akadályoztatja, míg az 1. és í2. mű- fogásnál a bekenés néha szükséges. A dörzsölés egy további hatása az érző idegzet érzékenységének alábbszállításában áll, a mit az ideg moleculáris elrendezkedésének megváltozásából magyaráznak. Bár a magyarázat távolról sem kielégítő, mégis tény, hogy némely neuralgiáknál a gyúrástól feltűnő eredményeket észlelhetünk. — A dörzsölés, mint erősebb erőművi behatás, a véredények kitágulását, a szövetek dúsabb ellátását tápnedvekkel és nagyobb hőemelkedést von maga után. A dörzsölés tehát alkalmazásba jön: 1. a hűl szere ált lobtermékeket, tömött lobos izzadmányokat, vérömlenyeket, eyy szóval oly anyagokat akarunk eloszlatni, a melyek haimaZáll apót juhnál fogva a nyirkedények által fel nem vehetőik; 2. a hol az idegek fokozott érzékenységét kell alábbszállítani, pl. nemely neuralgiáknál; 3. a hol a szövetek táplálását nagyobb vérbőség által emelni akarjuk.
