Dollinger Gyula: A massage. Gyakorló orvosok számára (Budapest, 1884)

III. Műfogások

nyék pedig a beléjük szorítandó lobtermék felvételére elő vannak készítve. Azonban néha daczára a bekezdő simogatásnak az érzékenység a beteg részben még mindig oly nagy, hogy ahoz, tekintettel a beteg fájdalmaira, csak a legkíméletesebben nyúlhatunk, hacsak a beteget nem akarjuk a massage folytatásától elriasztani. Tenyerünket kíméletesen rá teszszük a beteg részre s azon egy- ideig nyugodni hagyjuk, a mi a betegnek többnyire enyhülést okoz. A kézrátétel fájdalomcsillapító hatásának módja még nem eléggé ismeretes. Némelyek fájdalomcsillapító hatását az állati magnetismus- nak vagy villanyos áramoknak tulajdonítják, a melyek az érintkező felületek közt keletkeznek, sőt Gautier még azt is állítja, hogy parson influence mysterieuse magnetique a más nembeli által véghezvitt massage manipulatio sokkal hatásosabb. Azonban az ily mysteriosus magyarázatok, bár a laicus előtt a dolgot igen érdekesnek tünteti fel, mégis nem válnak be természettudományi magyarázatnak. A kéz súlya az izzadmány egy részét belenyomja a nyirkedénvek kezdeteibe, alábbszállítja a feszülést és így az idegzetre gyakorolt nyomást. Smost a csuszamlóssá tett bőrön ujjainkkal vagy tenyerünkkel csekély, las- sankint fokozódó nyomással köröket írunk le s minden ló—15 kör­körös mozgás után a beteg részt egynéhányszor központi irányban megsimítjuk. Ezen központ felé irányult simogatások által a szövet­résekben szabadon levő híg anyagokat a nyirkedények kezdeteibe nyomjuk, a melyek a szövetrésekkel nyíltan közlekednek s a folytatott simogatás által azokat a nyirkedényekben a központ felé továbbszál- 1 ltjuk. A simogatásnak azonfelül az a hatása, hogy az ideg érzékeny- ségét alábbszállítja. Ezen hatásának magyarázatát azonban még nem ismerjük. A simogatást e szerint ott fogjuk alkalmazni, a hol a szövetek közt felhalmozott híg szövetrészek, úgymint: izzadmány ok, transsu- datumok, vérömlenyek gyors felszívódását akarjuk elősegíteni és to­vábbá ott, a hol az érző idegek fokozott érzékenységének alábbszállítása ezélunk. 2. Dörzsölés (massage á friction). Változik a kifejtendő erő, a dörzölt rész kiterjedése és boncztani fekvése szerint s épen azért a dörzsölésnek számtalan változata léte­zik. Minél nagyobb gyakorlata van az orvosnak a massage kivitelében, 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom