Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
Előljáró beszéd
VI Mélységnek tartják, meljre az ember könnyenn rá ún, mint a’Mu’sika hallgatására, bár akár- melj szép legyen is az. így hát a5 sok esztendei terhes munkával készült Fűvész Könyv, hasonlónak láttzik ahoz az idő előtt született magzathoz, melj születése utánn kevés napokkal megholt. De mégis talám nem enyészett el eb benn egészenn az Életerő, hanem tsak elállott, és még felserkenhet. Ébresztője lehet annak az, hogy a’ melj magyar Könyvek azólta kijöttek; azoknak érdemes írói, többnyire ennek nevezetit fogadták el, mikor vaiamelj Plántát említeni szükség volt. Még bizonyosabb ébresztője lehet pedig az, ha kiadódnak a’ Plántáknak ré* genn kívánt, és mind ez ideig sürgetett hasznai is. Ennek a* közönséges es méltó kívánságnak teljesítése, ezen Könyvnek tzélja, melj úgy jelenik meg, mint a’ FüvészKönyvnek, Praktika, vagy hasznot mutató Késze, hogy így már, ne tsak a’ gyönyörködtetésnél, hanem a* haszonnál fogva is, ajánlja magát a’ Hazának. A* Természet barátinak kitsiny Publicu- mánál, sokszorta nagyobb az orvosságokat tudni szeretők Publicuma, melj a’ Nemzetnek minden részei köztt elterjedt. Ha ennek figyel- mezőbb része, megtalálja kedvelleni azt, a’mit látni fog, t. i. hogy az orvosi erők közt is, van valami bizonyos rend, a’ Plánták alkotásának rendi szerént: nem lehetetlen, hogy a’ Plánták rendéinek esméretét is megked- velli, és abból a’ nagyobb Publicurtiból, ama kissebb is valamennyire megszaporodik. A* Elöljáró rBeszed.
