Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei

B.) A* TAPASZTALHATÓ MINÉMÜS ÉGERBŐL VETT JELEK.

Meglehet még ítélni a' plánták erejét, a’ terméseknek Helyéből, az Izekből, a’ Szagjókból és Színekből. Meljekre nézve meg kell jegyezni:

í. A5 Helyre nézve: A’ száraz helyenn termő plánták ízes ebbek a’nedv es főld- benn termetteknél; a’ vizenyős hely en n és vízbenn termők, többnyire rágó erejűk, és gy a k rann mérgesek. A’Kerti gyümőlts, ha száraz helyenn termett, jobb ízű annál, a’ melj nedves és árnyékos helyről került. A’ szagos Zeller ha vizes helyenn terem, mérges; ha száraz főidbe plántálódik, jó ízű, megehető. A’Fűszerszámos plántán; Rozmarin . ’Salja , Demut ha, Levendula ’s a’ t. mind a’ száraz főidet szeretik. Igen sok vizes helyenn termők, rágó mérgesek, mint a’ Szironták , Rösövény, Tso- morika ’s a’ t. Akármelj esméretleli plánta hát* ha vizenyős helyenn, vágy vízbenn termett, gyai nús légyen. /

2. Az ízre és Szagba nézvé, egyszersmind; Az ízes és illatozó plánták, hatható-» sabbak az ízetleneknél és sz a gat tanoknál. Ha az orvosi plánta ízét és szagát elvesztette; elvesztette erejét i Si

Az ízes és jó szagú plánták hasznosok; a’ büdössek ártalmasok; az émely*4 gősízűk, hányatok, hashajtók, mérgese ki ^

Az édes ízűk táplálók; a’ nyálkások táplálók és lágyítók; a’ sósok in* perlők és hevítők.

C

6s dlz orvosi plánták jelei.

A*