Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)
X. Tzikkely. A' Plánták orvosi erejének megesmertető Jelei
vénn , úgy ítélt, heljesena! hogy az valami Tok vagy Ugorka nemű planta; de abbann megt.saiódoM , hogy azt is megehelónek goodolia. — Ha eszébe fűtött volna, bogy mt-gizegvénn megkóstolja, bizonyo- saun elhajtotta volna. — Ezt a’ heljet a’ mi Magyar fordítóink, a’ Deák fordítók utánn, igen zűrzavarosonn így fordították’; Kimérte a mezőre pur éjt szedni, találkozék azért Vud- szeli ura, és arról tele szedé az ő ruháját sártökkel. A* melj szót pardjnuk fordítottak, az tészen mindenféle zöldségei, főzeléket; a’ ir.eijet radszöl/önek , mü* jSa az tészea mindenféle mezei indás plántát, a’ meijtrl sártöknek; míí? PypS az teszi az Arabia környékéan esméretes Koloizint Ugor kát, meljet mezei , vagy vadugor kának is hívtak. E’ szerent iljen formáim lehetett volna érthetóbbképenn fordítani : Kiméne a' mezőre valami főzeléket szedni, és mikor elébe akudtt volna eggy mezei indás plánta, tele szedé arról az ö ruháját Kólótzintal, vagy vadugorkával. A7 Xlolocynthist Lexíconaink is Sártöknek tették, hiba* Bonn ! mert az egészszenn más plánta. Még nagyobb vígyázást, és tartózkodást kíván pedig a' plánták erejének a’ Természeti Rendekből való megítélése, ai hol a’ Nemek az ő ere- jekre nézve egymáshoz tsak közelítenek. Mert a’ fő alkotó részekre nézve ugyan eggyeznek egymással ; de ez a’ fő alkotó rész, némeljekbenn más alkotó részekkel és más mérsékbenn eggye- sulvénn , oijan eleggyé leszsz, meljnek gyakrann egészszenn inás munkája van a’ testbenn. A’ Fii- vész Könyvbenn előforduló Természeti Rendek orvosi erejének előadása így következik: A' Húromhímes Seregbenn vágynak .* A Polyvás Fűvek. Ezekre, úgy láttzik , Hints még annyi figyelmetesség fordítva, a’ menny it érdemlenéuek, es többnyire tsak abbann állapodott meg a körülöttük való gondosság, hogy magok Az orvosi plánták jelei. 61
