Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

VIII. Tzikkely. Az Orvosi Szerek Feltalálása

semmit, hanem azokat maga a természet forraszt­ja öszve; a’ sebeket is többnyire maga a’ termé­szet tsak az akadályokat kell elhá­rítani, meljek az d munkáját hátrálnák: még is sereggel vágynak ólján plánták, meljeknek a’ ré­giek tsontforrasztó ’s sebgyógyító erőt tulajdoní­tottak. 3. Sokszor megtsalatkozik az ember abbann is, hogy a’ meggyógyulását annak az orvosi szer­nek tulajdonítja, a’ meljikkel legutólszor élt. Meg­betegszik az ember, és ha nints orvos, minden­hez fojamodik, és mindent megpróbál, a’ mit mások komendálnak* Meglehet, hogy azok közzííl valameljik, kezdett is segíteni valamit az élet­erőim ; de a beteg mindég mást, mindég mást sze­ret próbálni. Egyszer az életerő hatalmat vészen a’ betegségenn, és a’ beteg meg kezdvénn for­dulni , nem győzi eléggé dítsérni azt a’ szert, a’ meljel legközelebb élt; holott meglehet, hogy az még akadályoztatta, és késleltette a’ gyógyulást. Ez a’ hiba terjesztett el a’ Köznép közt , ezer te­hetetlen szereket, bizonyos nyavaják, nevezete­seim Köszvény, Hideglelés , Fogfájás 's a’ t. el­len, meljeket sereggel tukmálnak az iljen szenve- désbenn lévő betegre; az pedig panaszolkodik, hogy néki semmi sem használ. Mind ezek mellett is pedig meg kell jegyez­ni, hogy az orvosi szernek munkája nem tsak attól függ, minémű állapotbann vagyon a’ beteg- benn az életerő, és a’ betegség matériája; hantin attól is, minémű az embernek belső alkotása, vagy természete. Minthogy pedig ez véghetetlen sokféle, és külömböző lehet: látni való, hegy gondolni sem lehet ólján orvosi szert, a' melj minden embernek eggyeránt használjon. Némelj embereknek természete különöseiül iszonyodik bi­zonyom ßO Az Orvosi szerek feltalálása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom