Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

V. Tzikkely. A' Tápláltatás, annak szükséges vólta, matériája, és módja

37

test részeivé változtasson (assimiláljonJ. A’ mit az egésséges ember jó ízűnn eszik, az őtet jól táp- lálja; tsakhogy mihelyt az a’ jó ízérzés szűnni kéz i, azonnal szűnjön meg az ételtől. Ezért az emberek, az ő eledeleket ólján dolgokkal szokták készíteni, meljek magok vagy éppenn nem, vagy tsak kevéssé táplálnak, hanem az eledelt teszik keliemetes ízűvé, és annál fogva a’ gyomrot vidítják, ébresztik az emésztésre. Ezeket nevezzük ^szerszámoknak; iljenek a’ Só, Tzúkor , Etzet, Bors, és más Indiai fűszerszámok, és számos. Hazai plánták. Gyakrann a’gyomor , a legtáplálóbb eledelt is, ezek nélkül vagy bé nem veszi, vagy undorodással kiveti, vagy ha ki nem vetheti, megromlik tőle; mert az emésztésre nem ébresztődön az ínyeknek előingerlése által.

Legközönségesebb, és legszükségesebb fűszerszám a’ Só, melj et a’ gyomor mindennémű készített eledelbenn megkíván, a’ nélkül pedig megutálja az eledelt. Miért szükséges az emberi test táplálására annyira a Só? azért é, hogy a' aenyveiésnek ellent áll, vagy hogy a’ gyomrot <» édesde^n ingerli ? nehéz meghatározni. Elég az, hogy a’ gyomor azt szüntelen kívánja, a* vérbe által botsátja, ott pedig az soká nem marad, hanem a1 vizellet útjánn kitakarodik. Azombann bizonyos, hogy a’ kik erősenn bésózott hússal bő- venn és tartósonn élnek, megtsípősödik a vérek, és vérsenyvedésbe (scorbutba) esnek. Annak sem könnyű okát adni, miért hogy a Só, a’ mint állítják, a’ tsupa hússal élő állatoknak mé* reg gyanánt van, a’ tsupa plántákkal élőknek hasznos, és azoknak meghízását segíti; az ember pedig a’ húst a’ nélkül nem eheti, a gyümőltsök étele közbenn pedig ritkánn kívánja meg.

Jt táplált at ás.

C 3

VI. CZIK-