Diószegi Sámuel: Orvosi fűvészkönyv, mint a' magyar füvész könyv praktika része (Debreczen, 1813)

III. Tzikkely. Az Életerő munkái. Formáló, Visszaszerző, és Tenyésző Erők

hogy az a betegség okát elháríthassa. Mikor az Életerő egészeim el van tsüggedve: haszontalan akkor minden orvosság; a’ honnan, mikor már a’ betegnek szemefénnye az elébe tartott gyertyavilágtól öszve nem húzódik; mikor a’ hólyaghúzó flastrom hólyagot nem szív ’s a’t: ez a’ közelgető halálnak tsaknem mindenkor bizonyos jele.

Ez a’ Viszszaszerző és Orvosló Erő, külömbözteti meg a’ többek közölt az Élő testeket, az emberi kezek által készült minden mesterséges művektől. Az ezekbenn elrejtett rugó, sem a’ maga erejét'a’ környűlállásokhoz képeit nem nevelheti vagy gyengítheti, sem a’kerekek kopását ki nem pótolhatja, sem az azokbann történt elhajlásokat, tsprbúlásokat ’s a’ t. meg nem gyógyíthatja: de az Élő testeket ólján Élő Műszerekkel, Eszközökkel (organum) készítette el, és alkotta a’ Természet Ura, meljek által az Életerő, nem tsak mozgatja, hanem neveli is az alkotmányt, sőt az abbann történő sérelmeket is meggyógyítja. Ezenn az okonn neveztetnek a’ Plánták és Élő állatok, Éíőeszközös vagy Organizált testeknek.

g. Legfelségesebb munkája pedig az Életerőnek, és annak mintegy utolsó tzélja, a’ Tenyésző Erő, É^iS generansJ melj által az organizált testek, magokhoz hasonlókat származtatnak magokból; és ennél fogva, nem tsak az emberi kezeknek legmesterségesebb műveit is, véghetetle- nűl meszsze hagyják magok utánn; hanem az élet nélkül való Természetnek is, minden erejét és munkáját felyül haladják. A’ Tenyészés, az Életerőnek legfelsőbb mértékbenn való munkálkodása , és ha lehet úgy szóllani, megerőltetése; mely- bemr az, a' maga testétől részszer ént mintegy elvonja magát, és minden tehettségét a' követke. zendő

12 Az ÉleterS munkái.